Kossow Jenő

Gerronnai Kossow Jenő jogász 1860. március 30-án Sopronban született. A soproni zenei élet jeles képviselője Sopronban, majd Bécsben tanult.

Kossow Jenő, mint városi aljegyző és amatőr zenész 1883-ban Beethoven C-dúr miséjének előadásával tűnt fel, amely során együtt szerepelt a katonazenekar, a színházi zenészek, és a műkedvelők. Kossow kiváló szervező volt, létrehozta a Zenekedvelők Egyesületét, 150 tagú ének- és zenekart sorakoztatott fel maga mögött, 1885 karácsonyán mutatkoztak be, a mise újabb előadásával.
A város másik egyesülete, a Zeneegyesület 1886 januárjában újra megnyitotta zeneiskoláját. A két zenei társulás egyesítése 1889-ben történt, Kossow muzsikus és énekegyüttese beleolvadt az éppen 60 éves Zeneegyesületbe, megtartva a nagy múltú zeneegyesület nevét. Az így megújult egyesület 1889. december 15-én tartotta első nagysikerű hangversenyét. A korabeli zenekritikák szerint Kossow „ízig-vérig nagy karmester volt”. Kossow szervezésében a Zeneegyesület 1904-ben fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte és a többnapos ünnepség keretében hangversenyek egész sora követte egymást. Világhírű művészek mellett szerepelt a zeneiskola egykori növendéke, Goldmark Károly is, az ő közreműködése és Beethoven IX. szimfóniájának előadása ennek fénypontja volt. Kossow Jenő az igényes művek megszólaltatását már nem tudta megoldani csak soproni muzsikusokkal, Bécsből hívott kisegítőket. A bécsiek vendégszereplése a későbbi években állandóvá vált. Haydnnak előtt tisztelegve az évforduló évében, Kismartonban szólaltatta meg a Nelson-misét. A 19. század második felében Sopron zenei életét a Zeneegyesület mellett a Dalfüzér, a Magyar Férfidalkör, a Gazdapolgárok énekkara is gazdagította. Sopron a zeneváros elnevezést valóban kiérdemelte. Itt élt az 1880-as évek kitűnő katonazenéjét szerző Rosenkrantz Antal karnagy, és kiváló vendégművészek keresték fel a várost. Kossow Jenő a tehetséges amatőr zenész negyedszázados soproni munkásság után 1905-ben került el Sopronból Pozsonyba. Működése Sopronban, a Zeneegyesület életében meghatározó jelentőségű volt. Bemutatta a zeneirodalom nagyjait, főleg klasszikusokat, oratóriumokat, a kortársak zenéjét. A Kossow-időszak alatt a hangversenyeken szerepelt a kamarazene (a család tovább vitte e hagyományt), évi három hangversennyel (Haydn–Mozart–Beethoven klub), az akkor modernnek számító szerzők művei is elhangzottak. (Reger, Strauss R.) Minden nagypénteken Kismartonban, Haydn hamvai felett eljátszották a mester Hét utolsó szó c. darabjának vonósnégyes változatát. A Zeneegyesület templomi szolgálatot is teljesített. Kossow vezényelt a Szent Mihály templomban és a Dómban is. Sopronban Altdörfer Viktor zongoraművész lett Kossow utóda, óvatosabb műsorokkal, az éneket előtérbe helyezve.

Kossow Jenő kapcsolatait Sopronnal Pozsonyból is megtartotta. 1909-ben Haydn halálának centenáriumi ünnepségén Kismartonban a Teremtést vezényelte, mint a pozsonyi, soproni és kismartoni egyesített kórus és zenekar karmestere. Kossow Jenő Pozsonyban hunyt el 1921. január 24-én.

Irodalom:
Csatkai Endre: A soproni zenei művelődés történetének vázlata (Újabb adatokkal) A soproni Zeneiskola 140 éves fennállása alkalmából In: Soproni szemle 23. évf. 3. sz. (1969). p. 216-225.
Klafsky Henrik: Néhány adat a soproni zenei művelődés történetéhez In: Soproni szemle 17. évf. 1. sz. (1963). p. 78-79.
Lomoschitz Pál: Megnyitó beszéd a 160 éves Zeneegyesület kiállításán (1989. szeptember 30.) In: Soproni szemle 44. évf. 1. sz. (1990). p. 60-62.
Dessewffy–Horváth Marietta: Régi jó soproniak, érdekes emberek, történetek. Sopron, Perkovátz Tamás, 2002.
Csatkai Endre: A soproni képzőművészet története 1848-1948; A soproni zenei művelődés története 1848-1948. A Soproni Szemle kiadványai 1962.
Wrchovszky Károly: A száztíz éves Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület kiváló karnagyai Sopron: Rábaközi Nyomda- és Lapkiadó Vállalat, 1939.

Kossow Jenő