Loew Károly Frigyes

Loew Károly Frigyes 1699. március 20-án született Sopronban. Apja hivatását folytatta: Loew András 1693-tól 1710-ben bekövetkezett haláláig Sopron főorvosa volt, emellett a városban elsőként végzett meteorológiai megfigyeléseket, és írt a környékbeli gyógyforrásokról is.

Fia a líceumi évek után a pozsonyi rokonnál, Windisch János Teofilnél gyakornokoskodott. Valószínűleg az 1716-ban már akadémikussá választott sógor keltette fel Loew érdeklődését a növényvilág tanulmányozása iránt. A jénai egyetemen 1721-ben elkészült doktori értekezését az édesgyökerű páfrányokról (Polypodium) és azok gyógyhatásairól írta. (A ma már védett növényt nyálkaoldóként, köhögéscsillapításra használták, azonban felhasználása csupán történeti jelentőségű.) Rövid időre visszaköltözött szülővárosába, ahol elkezdte növénytani vizsgálatait, de 1722-ben Bécsbe költözött, ahol orvosi állást kapott. Szakmáját magas szinten művelte: német birodalmi hercegek és fejedelmek, osztrák főnemesek, külföldi követek tartoztak páciensei közé.

Gyógyító tevékenysége mellett Savoyai Jenő Ferenc herceg botanikuskertjének növényeit tanulmányozta, és Antal Urlich szász-coburgi herceg ásvány- és kőzettárának, valamint éremgyűjteményének feldolgozásába is belekezdett. 1724-ben Pittalus néven nyert felvételt a császári tudományos akadémiába, ahol 1728-ban társelnökké (adjunctus) választották. 16 év bécsi praktizálás után tért haza Sopronba, 1738-ban. 1739. augusztus 25-én kelt, latin nyelvű levelében Loew Károly Frigyes felhívást intézett kollégáihoz, melyben együttműködésre kérte fel őket – régi tervének – Magyarország növényvilágának összeírása érdekében. Ebben az időben jobbára orvosok foglalkoztak e tudománnyal, ami érthető is, hiszen tevékenységükhöz a gyógyító növények ismerete is elengedhetetlen volt. Levelében részletesen ismerteti szakmai pályáját, az orvosi munkája mellett folytatott természettudományi vizsgálatokat. Akadémiai tagságát ugyanakkor szerényen nem említi. Keresetlen szavakkal illeti soproni kollégáit: eszerint a városban és a megyében mindenféle “borbélyok, gyógyszerészek, fürdőorvosok és néhány aljas pénzvágytól űzött doktor”-ok működnek, hogy kliensek híján rengeteg ideje van szeretett tudományával, a növénytannal foglalkoznia.

Ezután rátér a hazai növényvilág vizsgálatának történetére: a szórványos előzmények mellett főként Carolus Clusius (1526-1609) munkásságát mutatja be részletesen. A belga természettudós Batthány Boldizsár (1538-1590) vendégeként, a németújvári (Güssing) kastélyából szervezett gyűjtőutakon elsősorban a dunántúli régió növényeinek összeírásában ért el eredményeket. Loew leveléből az is kiderül, munkája során Clusius módszertanát szeretné követni, de pontosabb névadásra törekszik. Sopron megye flórájának megírását magára vállalja, a többi vármegye kutatásához keres társakat. Cicerót idézve így buzdítja társait: „tiszteletet érdemlő dolgok között semmi sincs oly kiváló, sem ami tágasabb teret nyitna, mint az emberek egymás közötti kapcsolata, s a hasznos dolgok egymás közötti megosztása” Ritkább növények és magvaik kereskedelmére, cseréjére is ajánlatot tesz. Levele végén említi munkatársát Deccard János Kristóf (1886-1764) líceumigazgatót, mint aki tanári hivatása mellett „nem közönséges örömét leli” a növények vizsgálatában.

A Rennauer János nyomdájából kikerült brossúra, melyben Loew Károly Frigyes soproni orvos Pannonia növényvilágát feltáró könyv előmunkálataihoz kérte kollégái segítségét. Magyarországon a 18. század első felében erősödtek fel az ország kulturális és természeti értékeinek feltárását célzó kezdeményezések. Említést érdemel Bél Mátyás igyekezete hazánk történetét és természeti viszonyait feldolgozó összefoglaló munka írására, vagy Cvittinger Dávid, aki korának irodalmát – ahogy akkoriban hívták őket, a literátusok írásait – összegyűjtő bibliográfiát adott ki 1711-ben. Loew Károly Frigyes nyílt levelében egyetemi éveitől dédelgetett céljának adott hangot, hazája növényvilágának összeírását tűzte ki célul.

A korabeli soproni szellemi élete és a szerző életpályájának ismeretében nem meglepő, hogy Loew ilyen nagyszabású munkába kezdett. A 18. századi eleji Sopront pezsgő szellemi élet jellemezte, amelyet a helyi líceum közege és a németországi egyetemeken végzett ügyvédek, teológusok, orvosok biztosítottak. A korabeli soproni diákok közül többen – a levélíró Loew Károly Frigyes mellett Gensel János Ádám, Libezeit György és Neuhold János Jakab orvosok – is tagjai voltak a a császári tudományos akadémiának, a mai német tudományos akadémia (Leopoldina) elődszervezetének.

A felhívás visszhangtalan maradt, ám Loew és Deccard munkája nyomán elkészült a Flora Semproniensis kézirata, mely az első magyarországi flóramű, vagyis egy adott terület növényvilágát feltáró munka. Sopronból és környékéről 1098 növényfajt írtak le. A kézirat az eredeti célkitűzést tekintve ugyan hiányos, hiszen jobbára a városban és a környező területeken (főként a fertő-menti dombvidék, a Szárhalom, a Dudlesz, illetve kisebb részben a Soproni-hegység és a Fertő vidékén) előforduló növényeket veszi számba, ám a felsorolt növények száma még így is majdnem háromszorosa a Clusius művében előforduló 359 fajnak. A mű már csak azért sem lehetett teljes, mert Loew Károly Frigyes mindössze két évvel a levél megírása után, 1741. november 4-én elhunyt.

Felhasznált irodalom

Csapody István: Loew és Deccard “Flora Semponiensis”-e In: Soproni Szemle 15. évf. 2. szám (1961) p. 26-37.

Csapody István: Szemelvények Loew Frigyes Károly és Deccard János Kristóf Soproni flórájából (1739). Sopron, 1992. 50 p

Gombocz Endre: A magyar botanika története. Budapest, 1936.

Heimler Károly: Loew (Loevius) Károly Frigyes. In: Soproni Szemle 5. évf. 2. szám (1941). p. 139-140.

Heimler Károly: Loew András. In: Soproni Szemle 5. évf. 2. szám (1941). p. 138-139.

Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Szabó László Gy: Gyógynövények ismerete : a fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Galenus 2012. p. 464.

Szála Erzsébet Sopron tudomány- és technikatörténetéből. Sopron, 1997.

Internet:

Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina

http://de.wikipedia.org/wiki/Deutsche_Akademie_der_Naturforscher_Leopoldina Letöltés: 2014.08.12.

Dissertatio Inavgvralis Medica De Polypodio / Hrsg.: Wedel, Georg Wolfgang ; Löw, Karl Friedrich. Jéna, 1721. http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10962689_00001.html Letöltés: 2014.08.12.

Emlékezzünk Löw Andrásra! http://www.szivk.hu/archives/13031 Letöltés: 2014.08.12.

Geschichte der Leopoldina

http://www.leopoldina.org/de/ueberuns/akademiegeschichte/geschichte-der-leopoldina/ Letöltés: 2014.08.12.

Kaiser, Wolfram – Völker, Arina: Zur Mitgliedschaft ungarländischer Wissenschaftler in der Academia Naturae Curiosorum (17. und 18. Jahrhundert) http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.9/1981_093_096_kaiser_volker_zur_mitgliederschaft.pdf Letöltés: 2014.08.12.

Loew András: Historia epidemica Hungariae http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10367206_00005.html Letöltés: 2014.08.12.

Loew Károly Frigyes (1699-1741): Epistola ad celeberrimos omnium regionum botanicos qua de flora Pannonica Sopron, 1739. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3432321

Löw (Leöw) András http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l14423.htm Letöltés: 2014.08.12.

Löw (Loew) Károly Frigyes. In: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l14429.htm Letöltés: 2014.08.12.

Löw, Andreas (1660 – 1710) – CERL Thesaurus http://thesaurus.cerl.org/record/cnp00940768

Löw, Karl Friedrich (1699 – 1741) – CERL Thesaurus http://thesaurus.cerl.org/record/cnp01271299 Letöltés: 2014.08.12.

Mayoor Zsigmond http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/m/m15678.htm Letöltés: 2014.08.12.