Ringer József

Ringer József építőmester 1753 körül született Kismartonban. Az 1781-es megyei összeírás szerint apja kőmíves, a csehországi Kriegernben született és 1756-ban telepedett le Kismartonban a híres Kálvária mellett.

József 1772-ben beiratkozott a bécsi művészeti akadémiára, nem maradt ott sokáig, mert a szentmargitai céhiratok szerint már 1773-ban apja inasnak szegődtette maga mellé. 1779-ben a soproni tanács a kőmívesek élénk tiltakozása ellenére megengedte számára a letelepedést, sőt nemsokára városi kőmívese lett és 1781. október 14-én polgárjogot szerzett.

1781-ben a városháza közgyűlési termét (Gemein Saal) építette át, majd Neumayer Lőrinc soproni építőmesterrel együtt tervezte Magyarország harmadik legnagyobb evangélikus templomát. Neumayerral közösen a templom építését is rábízták 1782-83-ban. 1783-ban a Várkerületen kis házat vett. Az 1784-es telekkönyv szerint ez új ház, a maga ízlésének megfelelően építette újra. Ezt a házat az elmúlt századokban annyira átdolgozták, hogy semmi sem emlékeztet benne Ringerre. 1785- ben meghalt felesége, Szabina; a következő évben elvette Paintner neves író, rátóti prépost nővérét, Katalint. 1789-ben Pejachevich Károly gróf a vár árkában klasszicista stílusú nagyszabású kaszinót építtetett Ringerrel. (Az épület 1834-ben leégett részben összedőlt.)

1789-ben Ringer a város megbízásából az ágfalvi templomot lebontja és a következő két évben vezetője lett az új építkezésnek. Kis barokk kápolnát bővítenek ki, a homlokzata későbarokk jellegű, a torony alsó emeletéhez két csiga támaszkodik, a toronyszoba körül copfoson félpillérek állnak, a sisak barokk hagymakupola.

1796-ban az új városi kórház építése a soproni építőmester feladata. (Ez az épület mai Deák téri iskola mögötti területen állt.)

1799-ben Széchenyi Ferenc vele építteti meg nagycenki kastélyát, a következő két évben a horpácsi kastélyt. Ezekben az években azonban Esterházy Miklós hercegnek is építésze Sopronban és a környékbeli falvakban. 1802-ben a kelénpataki templom tervét rajzolta meg, a kivitel másra maradt már.

Apja halála után elhagyta Sopront, 1803-ban lemondott építőmesteri állásáról, várkerületi házát is eladta. Mikor a várostól elbocsátását kérte, utódjának barátját, Handler Jakabot ajánlotta. Ringer barátsága megnyitotta Handler előtt az utat a céhbe és már 1803-ban polgárjoghoz juttatta. Ringer Kismartonba költözött, háza a városháza tőszomszédságában volt, egy hosszú épület szerény táblás dísszel. A Széchényiek továbbra is vele dolgoztattak, Széchényi Ferenc 1819-ben megbízta a temetőkápolna toldalékaként, a grófi család sírboltja és belevaló oltár megtervezésével. Ez már teljesen klasszicizáló, dór templom mintájára készült épület. 1822-ben meghalt második felesége és mint nyugdíjas építész élt.

Ringer József építész a „helyi hagyományon nevelt kismester” 1833. július 14-én hunyt el Kismartonban. Sírköve a kismartoni plébániatemplom udvarán található, feliratában Ringer az Esterházy herceg udvari építészének nevezte magát.

Irodalom:

Csatkai Endre: Három klasszicista építész. (Neumayer Lőrinc, Ringer József, Handler Jakab) In: Soproni Szemle 1942 (6. évf.) 2. sz. p. 114-125.

Gerőné krámer Márta: Adatok a nagycenki volt Széchenyi-kastély építéstörténetéhez In: Építés-Épitészettudomány – MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei 5. kötet Major Máté (szerk.): 1974-1973. 3-4. sz. p. 479-487.

Rados Jenő – Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943) MTA Budapest 1943 In: Zádor Anna – A magyarországi klasszicizmus építészetének története / A Dunántúl p. 165.

Kép: A nagycenki Széchenyi Mauzóleum homlokzati dísze, Ringer munkája (1810) Forrás: Köztérkép elérhetősége: https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/12429/ringer-jozsef letöltés: 2023. június 17.