Thirring Gusztávné Waisbecker Irén

1868. szeptember 25-én született Kőszegen Thirring Gusztávné Waisbecker Irén tanítónő.

Édesapja Waisbecker Antal megyei orvos, édesanyja Szovják Emilia. Tanulmányait Kőszegen és Sopronban végezte, 1891-ben tanítónői oklevelet szerzett. Szintén 1891-ben kötött házasságot Thirring Gusztávval. Főleg gyermekirodalmi munkássága jelentős. Tanulmányai, beszédei és meséi megjelentek a Turisták Lapjában (1892), a Tanulók Lapjában (1895-1896), az Ország-Világban (1903., 1905., 1907.), a Kis Lapban (1903.), Uj Időkben (1905.), M. Lányokban (1905.), Divat Szalonban (1905-1907), Budapesti Hírlapban (1905. aug. 4.). Számos gyermekmeséjét tette közzé az Én Újságom, a Pesti Napló és Az Újság. Népdalokat is fordított. A néprajz terén főleg Nyugat-magyarország foglalkoztatta, a hienc nyelvjárás és a vendek. 1916-ban bécsi kiadónál látott napvilágot jelentős hienc népdalgyűjtése Volkslieder der Hienzen címen. A Soproni Szemlében is publikált.

Thirring Gusztávné Waisbecker Irén Budapesten hunyt el és utolsó kívánságának eleget téve hamvait Sopronban helyezték örök nyugalomra. Szegedi születése ellenére, férje révén – aki soproni származását nemcsak büszkén vallotta, de számos úttörő helytörténeti munkával is szolgálta a tudományt – maga is soproninak számított.

Munkái:
1. Zur Volkskunde der Hienzen. Bpest, 1897. (Beiträge zur Volkskunde in Ungarn I. 1.).
2. Horthyék rózsái. Beszély. U. ott, 1903.
3. Apró mesék. Képekkel. Bpest, 1903. és 1907. Két kötet. (Filléres Könyvtár 160., 254. k.).
4. Apró mesék, példabeszédek. U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 1905. 47. sz.).
M. Könyvészet 1903., 1905.

Irodalom:
Csatkai Endre: Thirring Gusztávné Waisbecker Irén 1866-1957. In: Soproni Szemle 12. évf. 3. sz. (1958) p. 280.
Új magyar irodalmi lexikon. 3., P-Zs. Budapest, 1994. p. 2083.

Thirring Gusztávné Waisbecker Irén

könyv
194495db
cd
4350db
dvd
5059db
diafilm
3018db
hanglemez
3575db
hangoskönyv
2241db
to top