Únnepi filmajánló az 1956-os forradalom, szabadságharc emlékére

23_1956kép
Tematikus ajánló: 1956. október 23
Ünnepi filmajánló az 1956-os forradalom, szabadságharc emlékére
Válogatás a Médiatár DVD gyűjteményéből
.

.

23_56villanas56 villanás
2007-ben készült, színes, fekete-fehér, magyar filmdráma, 50 perc
.
rendező, forgatókönyvíró Sólyom András
operatőr: Reich László
zeneszerző: Ligeti György
szereplők Menszátor Héresz Attila (Angyal István), Bálint András, Dengyel Iván, Márton András, Solténszky Tibor, Szilágyi Tibor, Takács Ferenc (rendőrségi főtiszt)
forgalmazó: Mokép Zrt.
.
A film Angyal István kihallgatási jegyzőkönyvei, saját kezű vallomása, valamint Eörsi István és Eörsi László tanulmányai figyelembevételével készült.
Angyal Istvánt 1958. december elsején felakasztották. Az 56 villanás című filmben korabeli dokumentumok, jegyzőkönyvek alapján rekonstruáltuk az elfogásától történteket. Számtalan kihallgatási jegyzőkönyvben tárult fel előttünk Angyal István arcéle. Azé a fiatalemberé, aki úgy gondolta, az égvilágon semmi titkolnivalója sem lehet a kommunista néphatalom politikai rendőrsége előtt, hiszen ő nem a nép ellensége. Mint ahogy nem lehet a nép ellensége Kádár János sem, akire igen sokat hivatkozott kihallgatásai során, mivelhogy a Parlamentben november elseje előtt többször is tárgyaltak. Még tanúnak is be akarta idéztetni, mert biztos volt abban, hogy Kádár János igazolni tudná őt. Azt hitte, hogy csak félreértés lehet az ő lefogása, hiszen – annak ellenére, hogy a pártba sohasem lépett be – kommunista módon gondolkodik.
.
23_berni_kovetA berni követ
2014-ben készült, színes magyar akcióthriller, 76 perc
.
rendező: Szász Attila
forgatókönyvíró: Köbli Norbert
operatőr: Nagy András
zeneszerző: Parádi Gergely
szereplő(k): Kulka János (Koroknai), Szabó Kimmel Tamás (Ábel), Kádas József (Bános), Balsai Mónika (Edina), Lovas Rozi (Hajni)
forgalmazó: Fantasy Film
.
Megtörtént esetet dolgoz fel a Szász Attila rendezte A berni követ. Köbli Norbert forgatókönyvíró szinte véletlenül bukkant rá az 1958-as berni túszdráma történetére, miközben A vizsgához keresett anyagot. A berni sztori fura módon korábban nem találta meg a maga útját a szélesebb nyilvánossághoz, holott nagyjából minden eleme adott volt egy jó kis adaptációhoz.
Bános Tibor és Takács Ábel magyarországi emigráns fiatalok, akik az 1956-os forradalom leverését követően hagyták el az országot, és menekültek Nyugatra. Napra pontosan két hónappal Nagy Imre kivégzését követően úgy döntöttek, hogy bejutnak a berni magyar nagykövetségre, kihasználva több követségi alkalmazott szabadságát vagy pillanatnyi távollétét, és fegyverrel arra kényszerítik a nagykövetet, hogy adja át számukra a követségi üzenetek titkosításához használt kódkönyvet.
Az akcióról viszonylag hamar tudomást szereznek a svájci rendőrök is, de jó ideig nem avatkoznak be; közben a két fiatal emigráns egyre kétségbeesettebben igyekszik a páncélszekrényt nyitó kód megadására, vagy a kódkönyv átadására kényszeríteni Koroknai Mihály nagykövetet, de úgy tűnik, hogy a kódot, illetve a könyv rejtekhelyét ő maga sem ismeri. Időközben kiderül az emigránsok szándéka is: a Szabad Európa Rádió élő adásában akarják beolvasni a titkos kódokat. Be is kapcsolják őket az adásba, de a kódokat nem tudják beolvastatni, csak annyit sikerül elérniük, hogy egy élő “interjú” keretében belehajszolják a nagykövetet néhány, a forradalom leverését és Nagy Imre kivégzését elítélő kijelentés megtételébe.
Az utcán rekedt követségi alkalmazottak nyomására a berni rendőrök végül beavatkoznak az akcióba, melynek végén tűzharc alakul ki, melyben Bános Tibor életét veszti, Takács Ábelt pedig elfogják. A fiatalok akciója ettől függetlenül végső soron eléri a célját, mert az eset miatt hosszabb időre hatalmas médiaérdeklődés középpontjába kerül Magyarország. Az eseménysorozat a nagykövet számára is hasznot hoz: bár a film elején még úgy tűnik, hogy leáldozik a karrierje, és az “ávós” kereskedelmi attasé kapja meg a nagyköveti széket, de Koroknait a bátor helytállásáért a felettesei megerősítik a posztján, később pedig még feljebb emelkedik a politikai ranglétrán. Takács Ábel a tettéért rövid időtartamú szabadságvesztést kap, ami után Nyugaton alapít családot, Magyarországra először csak a rendszerváltás után tér majd haza.
Díjak:
Bronz Zenit Díj – Montreal World Filmfesztivál, 2014
.
23_MansfeldMansfeld
2006-ban készült, színes magyar-kanadai filmdráma, 121 perc
.
rendező, író: Szilágyi Andor
forgatókönyvíró: Szilágyi Andor, Füredi Zoltán
operatőr: Medvigy Gábor
szereplő(k): Fancsikai Péter (Mansfeld Péter), Maia Morgenstern (Mansfeldné), Bárdi Gergő (Mansfeld Laci), Dér Zsolt (Bóna), Szabó Dani (Egei), Egri Bálint (Holecz), Pindroch Csaba (Blaski), Nagy Ervin (Fenyő)
forgalmazó: Select’86 Kft., Hungaricom Kft.
.
Mansfeld Péter az 1956 utáni megtorlás legfiatalabb mártírja. A fiút először ’57-ben tartóztatják le miután összeütközésbe került a törvénnyel (barátaival autókat lopott), még a nyomozás idején megszökik, elfogják, három és fél hónapot tölt előzetesben, egy évre ítélik, de büntetését 3 év próbaidőre felfüggesztik. Mansfeld az előzetes letartóztatás idején lesz a “rendszer ellensége”. 1958 elején “bandát” szervez, fegyvereket és egyenruhákat szereznek, elrabolnak egy rendőr őrmestert (de pár óra múltan bántatlanul szabadon engedik), majd egy, a börtönből ismert spiclin próbálnak bosszút állni, sikertelenül. Mansfeldet hamarosan letartóztatják, aki minden bűnt magára vállal (olyasmit is, amit el sem követett), szökni próbál, a vádhatóság szemében egyre inkább ideális bűnbaknak látszik. Bár a Guidi-tanács először 2:1 arányban a fiatalkorú Mansfeld halálos ítélete ellen szavaz, és anyja minden erővel harcol Péter életéért, 1958 március 19-én a másodfokú bíróság a szocialista államrend elleni szervezkedésben és gyilkossági kísérletben találja bűnösnek, 18. születésnapja után tizenegy nappal az ítéletet végrehajtják. A filmet Szilágyi Andor rendezte, a forgatókönyvet is ő írta megtörtént események alapján. A film előkészítésében személyesen is segített Mansfeld László, a főhős öccse.
Kinek a forradalma? Mansfeld Péteré, akit úgy ítéltek halálra, hogy még nem volt 18 éves. A kivégzéssel ezért megvárták a nagykorúságát. Igaz történetről, életrajzi filmről van szó. A forradalom után játszódik, 1958-ban és a következő év elején. Miközben követhetjük Péter és a többi utcai vagány kisebb bűneit, a környezetükben élő megfélemlített és csalódott emberek is feltűnnek néhány jelenet erejéig. A brutális megtorlásban részt vevő rendőrök közül többnek is végignézhetjük a dilemmáit, illetve kegyetlenkedéseit, és láthatjuk, hogyan szervezték be a Kádár-kor első ügynökeit.
Az 56 utáni megtorlás borzalmairól kevés mű szólt eddig, ezért fontos, hogy elkészült a Mansfeld. Iskolában is érdemes ezért vetíteni, pláne, hogy gyerek a hős, csak nehogy elaludjanak a tanulók, mire jön a hóhér.
.
23_megáll2Megáll az idő
1981-ben készült, színes magyar filmdráma, 96 perc
.
rendező: Gothár Péter
forgatókönyvíró: Bereményi Géza
operatőr: Koltai Lajos
zeneszerző: Selmeczi György
szereplő(k): Znamenák István (Köves Dénes) ; Pauer Henrik (Köves Gábor) ; Sőth Sándor (Pierre), Iván Anikó (Szukics Magda)
forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum
.
A gyakorlatban nem 1956-ról szól, csak akkor kezdődik Gothár Péter filmje, ám a magyar film egyik legragyogóbb alkotásának nagysága éppen abban rejlik, hogy innen eredezteti a hatvanas évek valamennyi kínját, és párhuzamot húz 1968-cal. Az 1956. november 4-i események után Köves István elhagyja az országot, felesége viszont marad Magyarországon két gyerekével. A fiatalok gimnáziumi éveit ismerhetjük meg a hatvanas években, akiknek nemcsak a súlyosan terhelt családi örökséggel kell szembenézniük, de a Kádár-korszak valamennyi nehézségével és a tinédzserkor velejáróival egyaránt. Szól a rock ’n’ roll, folyik a Coca-Cola – és megáll az idő. Budapest, 1956. november 4. Köves István és Bodor László az éjszaka leple alatt, a romos utcán elássák fegyvereiket. Köves vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot. Felesége egyedül marad két fiával, Gáborral és Dinivel. A hatvanas évek elején megjelenik náluk a börtönből akkor szabadult Bodor. Ő lesz a család új feje. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok reménye van a felvételre. Dini gimnazista. Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák. Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó intelmei és a felnőtt világ sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt Pierre-t kizárják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele Nyugatra.
.
23_Nap_utcaiA Nap utcai fiúk
2007-ben készült, színes, magyar romantikus filmdráma, 89 perc
.
rendező: Szomjas György
forgatókönyvíró: Heller Gábor, Kertész Ákos, Szomjas György
operatőr: Grunwalsky Ferenc
zeneszerző: Ferenczi György
szereplő(k) : Gáspár Kata (Juli), Bárnai Péter (Gábor), Czető Sándor (Totya), Andorai Péter (Gábor apja), Bán János (ÁVH-s), Dzsoko Roszics (Rezső Úr), Mucsi Zoltán Gáspár Sándor, Szőke András
forgalmazó: Select’86 Kft
.
A fiúk a Nap utcából Szomjas György filmrendező 56-os “grundján” játszanak. A rendező személyes élményeit dolgozta fel a film. Rúgják a bőrt, bandáznak és rajongva csodálják vezetőjük Totya (Czecző Sándor) kalauz barátnőjét Féderer Julit (Gáspár Kata). A történet 1956. október 23-án kezdődik és 1956. november 4-én ér véget, és az immár a rendező korába lépett Gábor, a “Dumás” (Bárnai Péter) meséli el. Juli (Gáspár Kata) Totyával (Czecző Sándor) jár, de Gábort (Bárnai Péter) is szereti, érzelmei az október végi eufórikus szabadságlázban nem maradnak viszonzatlanul. Juli azonban döntésképtelen, ráadásul egy jó barátság forog kockán és mindeközben az orosz csapatok megindulnak Budapest felé. Hármójuk története fordulatosan alakul a mozgalmas napokban. Juli, a kalauzlány hozza a hírt, hogy a városban tüntetés van. Egyedül Gábor tart Julival és együtt vesznek részt a forradalmi eseményekben. Hajnalban a fiúkra rálőnek a bevonuló oroszok, és akkor elhatározzák, hogy bemennek a városba és bekapcsolódnak a harcokba. Totya vezetésével fegyvert szereznek, és barikádot építenek egy kis mozi körül. “Ezt a sarkot megvédjük” – mondják. Csak kézi fegyvereik és benzines palackjaik vannak, de eredményesen veszik fel a harcot a benyomuló szovjet harckocsikkal. Bázisukat a fiatalok a békésebb napokban sem hagyják el és november 4-én hősiesen szállnak szembe a nagy túlerővel visszatérő ellenséggel.
A srácok megvédendő “grundja” a Nap utca és környéke. A súlyos különbség a Pál utcaiakhoz képest, hogy ők egy tankarcú diktatúra ellen, lőfegyverrel és Molotov-koktéllal, az életükkel játszanak.
Díjak és jelölések:
39. Magyar Filmszemle (2008) – Produceri díj: Szekeres Dénes
.
23_Pannon_töredékPannon töredék
2007-ben készült, színes magyar filmdráma, 82 perc
.
rendező: Sólyom András
író: Mészöly Miklós
forgatókönyvíró: Nagy András, Sólyom András
zeneszerző: Martha István, Sebestyén Márta
operatőr: Sólyom András
szereplő(k): Erika Marozsán Erika (Léna), Almási Sándor (Sziráki Péter), Nagy Viktor (Nikola), Lázár Kati (Péter anyja), Jordán Tamás (Péter apja), Hollósi Frigyes (Kihallgató tiszt)
forgalmazó: Mokép-Pannónia Kft.
.
A Pannon töredék furcsa napló. A fiú naplója, aki rácsodálkozik a világra, a történelemre, aki megtapasztalja a szex és a halál közelségét. A naplótöredékekből épül fel előttünk az 1956-os forradalom – szokatlan látószögből szemlélve…
Péter az 1956-os forradalom napjaiban szerelmes lesz Lénába, egy itt tanuló bolgár diáklányba. Mindketten részt vesznek a forradalom eseményeiben, nagy lelkesedéssel mesélik tapasztalataikat egy amerikai újságírónak. A fiú szülei elhagyják az országot, de ő nem megy velük. A Mészöly Miklós novellája alapján készült.
.
23_RózsadombRózsadomb
2003-ban készült, színes magyar filmdráma, 96 perc
.
rendező, forgatókönyvíró: Mari Cantu
operatőr: Máthé Tibor
zeneszerző: Horváth Jenő, Mick Harvey, Szenes Iván
szereplő(k): Andorai Péter (Gábor), Marozsán Erika (Teréz), Rózsa Naomi (Pinka), Fekete Ábel (Miska), Lázár Katalin (Róza), Szirtes Ági (Ilonka), Bánsági Ildikó (Sári), Szacsvay László (Gusztáv), Dunai Tamás (János)
forgalmazó: Mokép-Pannónia Kft.
.
Mindenkinek van egy filmre kívánkozó története: az első játékfilmjével debütáló Cantu Mari egészen a saját gyerekkoráig megy vissza, hogy elmesélje, milyen volt 1956 ősze.
A 10 éves Panka és Miksa idilli gyermekkorukat élik a szigorúan őrzött rózsadombi villában és annak nagy, elvadult kertjében. Apjuk vezető politikus a Rákosi kormányban, 1956 nyara van. A film szinte egyetlen helyszíne a villa és a kert. Az eseményeket a gyerekek szemszögéből látjuk. A szülők, az egyszerű sorból “kiemelt” vonalas, mélyen hívő Teréz és a nála kb. 20 évvel idősebb nagypolgári zsidó családból származó Pálfi Gábor, nagyon elfoglaltak – az “új világot” építik. A gyerekekkel leginkább Róza, a babonás és titkokban istenfélő háztartási alkalmazott törődik, de valójában maguk nevelik magukat. Szabadon nőnek, mint a gaz, az elvadult kert az ő világuk. Róza babonás rémtörténetei és a papa párnázott ajtaja mögött zajló titokzatos harc a szebb jövőért sajátos, groteszk világképet alakít ki a gyerekek képzeletében.
.
161023Szabadság, szerelem = Children of Glory
2006-ban készült, színes magyar filmdráma, 115 perc
.
rendező: Goda Krisztina
forgatókönyvíró: Joe Eszterhas, Gárdos Éva, Bereményi Géza, Divinyi Réka
operatőr: Vecsernyés János, Gulyás Buda
zeneszerző: Nick Glennie-Smith
szereplők: Csányi Sándor (Vámos Tibi), Dobó Kata (Falk Viki), Fenyő Iván (Szabó Karcsi), Haumann Péter (Feri bácsi), Gesztesi Károly (Telk)
forgalmazó: Intercom
.
1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is. Ez már nem játék. A forradalom magával sodorja őt. Kénytelen elárulni a csapatát, de új, hű társakat talál: a pesti utca hőseit: és ami a legfontosabb számára: Vikit. Ám ezek az idők nem kedveznek a szerelemnek…
..

23_SzamarkohogesSzamárköhögés
1987-ben készült, színes magyar filmszatíra, 91 perc
.
rendező: Gárdos Péter
forgatókönyvíró: Gárdos Péter, Osvát András, Bíró Zsuzsa (dramaturg)
operatőr: Máthé Tibor
zeneszerző: Novák János
szereplő(k): Törőcsik Mari (nagymama), Garas Dezső (apa), Hernádi Judit (anya), Kárász Eszter (Annamari)
forgalmazó: Fantasy Film
.
Az ötvenes évek fullasztó légkörét a diktatúra határozza meg. Ebben a világban csak nagyon nehezen lehet élni, s nem is csoda, hogy sokan bajba kerülnek, amikor elszólják magukat vagy olyan megjegyzést tesznek, amit nem lett volna szabad. S ekkor reménysugár csillan. 1956. október 23-án kitör a nem várt, ám a szabadság reményeivel kecsegtető forradalom. Ennek három hetét idézi fel a film két kisiskolás, Tomi és húga, Annamari nézőpontjából.
Egy őszi nap reggelén Tomi és Annamária nem mehetnek iskolába. A gyerekek apja elfoglalt igazgató, és a nagyinak is házon kívül van dolga. Mindketten hamar visszatérnek, a nagymama átlőtt kenyérrel. A család bezárkózik a négy fal közé, a két gyerek élete azonban szokatlanul izgalmassá válik. A film érzékenyen ábrázolja egy olyan család kétségbeesését, amelyik nem akar részt venni semmiben, a túlélésre játszik, de a feszültség rég szunnyadó konfliktusok kirobbanásához vezet. A film fikció, de a szerzők kamaszkori személyes emlékein alapul.
A Szamárköhögés-t a forradalom harmincadik évfordulójának évében kezdték előkészíteni, a Kádár-diktatúra idején. Még szó sem volt rendszerváltásról, amikor a magyar mozikba került. Hogy ennek ellenére jó film lett, azt több nemzetközi díja és az is bizonyítja, hogy 1989-ben bemutatták az Egyesült Államokban is. A film az adott politikai körülmények között nem foglalkozhatott közvetlenül a forradalmi eseményekkel, ezért egy nagyon személyes családi közegbe, azon belül is gyerek-szemszögbe helyezték az eseményeket. A gyerekek csak a zavart, a félelmet és a kalandvágyat érzékelik, így a filmnek se hazudnia, se egyértelműen állást foglalnia nem kellett, miközben remek színészi alakítások teszik emlékezetessé. A hangsúly az értelmetlenül meghalt áldozatokon van, azokon a gyerekeken, akik a forradalom után örökre eltűntek az iskolapadból. A film negatív végkicsengése ugyanakkor egy burkolt állásfoglalásként is értelmezhető, több ironikus jelenet pedig határozottan kigúnyolja az 50-es évek diktatúráját.
.
161023_SzerelemSzerelem
1971-ben készült, fekete-fehér magyar filmdráma, 84 perc
.
rendező: Makk Károly
író: Déry Tibor
forgatókönyvíró: Déry Tibor, Bacsó Péter
operatőr: Tóth János
zeneszerző: Mihály András
szereplő(k): Darvas Lili (öregasszony), Törőcsik Mari (Luca), Darvas Iván (János), Orsolya Erzsi (Irén), Mensáros László (az orvos), Bitskey Tibor (Feri), Ambrus András (börtönőr), Almási József (tanár)
forgalmazó: MOKÉP
.
Déry a Szerelem című novelláskötetét 1963-ban jelentette meg, abban az évben, amikor az író amnesztiában részesült. Korábban nyolcévi börtönre ítélték, 56-os tevékenysége és a Kádár-kormánnyal szembeni állásfoglalásai miatt. A novellában és a filmben nem szerepel a forradalom konkrétan, de az utalások elég világosak ahhoz, hogy érteni lehessen.
A film, aminek minden pillanata lélegzetelállító. Makk Károly filmje nem közvetlenül a forradalomról, hanem annak utóhatásairól szól. A Szerelem a megtorlásról, a félelemről és forradalom utáni hazug világról szól. A film hősnője, Luca, áldozatosan ápolja börtönben lévő férje édesanyját. A beteg öregasszony egy rég letűnt polgári korszak világában él, és azt hiszi, hogy fia Amerikában dolgozik. Lucát elutasítják a régi ismerősök, egy hazug világot kell fenntartania, miközben a hatalom azt akarja, hogy váljon el a férjétől. A férjet azonban váratlanul szabadon engedik. A film fiktív hősei a megtorlások áldozatait és az áldozatok rokonait jelenítik meg, miközben a beteg édesanya szobája a régi békeidők nyugalmát állítja szembe a hazug szocializmussal. A film érdekessége, hogy a férfi főszerepet Darvas Iván kapta, aki a forradalom után maga is 22 hónapot ült börtönben. Tulajdonképpen saját szabadulását kellett eljátszania.
A Szerelem minden idők egyik legnagyszerűbb, legszebb magyar filmje. Érzékenységével jóval több, mint történelmi kordokumentum. Egy háromszereplős kapcsolatrendszer hihetetlenül finom ábrázolása. Egyáltalán nem lehetett nyilvánosan beszélni 56-ról, amikor ez a film készült, de a szavak mögötti fájdalom és a rendszer igazságtalansága mégis rendkívüli erővel érződik minden jeleneten. Miközben, ahogy a film címe is mutatja, a középpontban a személyes kapcsolatok állnak. Az önfeláldozás itt nem politikai gesztust, hanem a hétköznapok önként viselt poklát jelenti. 1971-ben még akadt néhány 56-os politikai fogoly a magyar börtönökben. A film önmagában, politikai és történelmi háttér nélkül is megállná a helyét, de a körülmények ismeretében még zseniálisabbnak tűnik.
Díjak és jelölések
Cannes-i fesztivál (1971) – Különdíj: Darvas Iván, , Törőcsik Mari
Cannes-i fesztivál (1971) – Zsűri Nagydíja: Makk Károly
Cannes-i fesztivál (1971) – Arany Pálma jelölés: Makk Károly
.
23_Szerencsés_DánielSzerencsés Dániel
1983-ban készült, színes magyar filmdráma, 95 perc
.
rendező: Sándor Pál
író: Mezei András
forgatókönyvíró: Tóth Zsuzsa
operatőr: Ragályi Elemér
zeneszerző: Selmeczi György
szereplő(k): Rudolf Péter (Szerencsés Dániel), Zsótér Sándor (Angeli Gyuri), Szerb Kati (Erdélyi Mariann), Törőcsik Mari (Erdélyiné), Garas Dezső (Angeli), Kern András (Kapas)
forgalmazó: Fantasy Film
.
1956 decembere. Gyuri húszéves, sorkatona volt, majd átállt a felkelőkhöz. Amikor bejöttek az oroszok, veszélybe kerültek, több társukat már letartóztatták. Gyuri hazaugrik civil ruháért, elköszön anyjától, mert úgy dönt, külföldre menekül. A házból egy srác is vele megy, Szerencsés Dániel. Éjszaka a határ mellett egy szállodában várnak a teherautókra mindazok, akik el akarják hagyni az országot. Itt dolgozik Angeli Gyuri apja, aki ávós volt, akit Rákosiék mégis börtönébe zártak. Az átélt szenvedések dacára összefog régi ávós barátjával a disszidálók ellen. A végtelen hosszú éjszaka után indulnak a teherautók a határ felé. Szerencsés Dániel nem disszidál, felszáll a pesti vonatra. Angeli Gyuri követi. Aztán a Pest felé robogó vonatból Angeli kiugrik és meghal. És Szerencsés Dániel üvölt: Segítség! Segítség!
.
23_TelitalálatTelitalálat
2003-ban készült, színes magyar filmdráma, 99 perc
.
rendező, forgatókönyvíró: Kardos Sándor, Szabó Illés
operatőr: Kardos Sándor
zeneszerző: Darvas Ferenc
szereplő(k): Gáspár Sándor (Hackspacher Béla), Szirtes Ágnes (Irén), Kaszás Géza (Pista), Szalay Mariann (Rózsika), Törőcsik Mari (anyós), Szűcs Sándor
forgalmazó: Mokép-Pannónia Kft.
.
A főhős, Hackspacher Béla, targonca-vezető. Egy kisméretű bérlakásban él feleségével, Irénnel, két gyermekével és az anyósával, továbbá Rózsikával, a táncdalénekesnőnek készülő albérlővel. Béla egy lakóközösségi kultúrprogramon tudja meg, hogy 12-ese van a totón. A műsor abbamarad, óriási az öröm. Elérkezik a nap, 1956. október 23-a, amikor Béla átveheti a nyereményt. Hogy a táskányi pénzt bankba vigye, két ávóssal beül egy Pobedába, de a gépkocsit váratlanul embergyűrű veszi körül, s a tüntetők “kiszabadítják” az ávósok “fogságából”. Időközben a bankok bezárnak, s mivel Béla fél, hogy a temérdek pénzt elrabolják tőle, elássa azt a játszótéren. Ekkor felbukkan a család fekete báránya, Pista, és ráveszi Bélát, hogy a pénzt cseréljék aranyra és valutára. Elindulnak, de mielőtt az uzsoráshoz érkeznének, Pistát eltalálja egy eltévedt golyó. Béla két forradalmár segítségével egy barikádra viszi a sebesültet, de már nem lehet segíteni rajta, Pista meghal. Béla hazamegy, ahol Rózsikától megtudja, hogy Irén a gyerekekkel és az anyósával elment a szülőfalujába. Hősünk megrendül, és beköltözik a közeli kocsmába. Cigányokat hozat és meghívja az egész házat vendégségbe. Mulat mindenki: ismerős, barát, lakó, forradalmár, vagy éppen a forradalom elől bújkáló. Béla az események hatására teljesen átlényegül: zavarodott kispolgárból bölcs és gavallér vendéglátóvá válik. Később Rózsika is megjelenik a kocsmában, és hőseink a megváltozott helyzet hatására egymásba szeretnek. Amikor a szovjet csapatok visszatérnek a városba, mindenki elmegy. A szerelmesek is elindulnának, de Rózsika még búcsúzni akar a helyszíntől. Béla kint várakozik, mikor egy szovjet tank szétlövi a kocsmát. Béla ugyan életben marad, de később válaszolnia kell a győzők kellemetlen kérdéseire, akiket annyira megdöbbent a hatalmas pénz elvesztése, hogy az “ellenforradalmi cselekedeteket” elkövető Bélát “csak” visszahelyezik a vállalatához, eredeti munkahelyére – targoncavezetőnek.
.
23_TemetetlenA temetetlen halott : Nagy Imre naplója
2004-ben készült, színes, fekete-fehér, magyar-szlovák-lengyel történelmi dráma, 124 perc
.
rendező, forgatókönyvíró: Mészáros Márta
forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Pataki Éva
operatőr: Jancsó Nyika
zeneszerző: Zygmunt Konieczny
szereplő(k): Jan Nowicki (Nagy Imre), Moór Marianna (Égető Mária), Csuja Imre (Jánosi Ferenc), Cserhalmi György (Doktor), Mácsai Pál (Vida Ferenc), Horváth Lili (Nagy Erzsébet), Kulka János (Kállai Gyula), Andorai Péter (Münnich Ferenc)
.
Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörténete. Ő volt az első kommunista vezető, aki egy nemzeti forradalom – az ’56-os – jelképe, miniszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a többpártrendszeren nyugvó demokráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956-ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forradalom eszméjéhez nem következett az életútból, kommunista meggyőződéséből, moszkvai múltjából, hogy valami rendkívüli katarzis, titok történt vele.
Mészáros Mártanak az 50-es években Moszkvában élő édesapja Sztálin idején koncepciós per áldozata lett. A rendezőnő több önéletrajzi ihletettségű filmben próbálta feldolgozni a gyermek- és fiatalkorában átélt diktatúra traumáit. Mészáros személyesen is ismerte Nagy Imre özvegyét, aki a 301-es parcellánál állva feltűnik a film végén. A miniszterelnök lánya és unokája is véleményezték a forgatókönyvet, amelyet szemtanúk emlékei és korabeli dokumentumok alapján írtak meg. A film a forradalom bukásától Nagy kivégzéséig követi az eseményeket, így elsősorban a fogoly politikus szenvedéseit eleveníti fel. A film egyszerre próbálja Nagy politikai meggyőződését és személyes küzdelmét is bemutatni. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kap Kádár János szerepe is.
Számos híradórészlet és archív felvétel teszik hitelesebbé a filmet, igyekezve lebontani a határt játékfilm és dokumentumfilm között.
Díjak és jelölések
36. Magyar Filmszemle (2005) – Legjobb férfi alakítás: Cserhalmi György
.
Ismeretterjesztő filmek
.
161023_100év1953-1961 
100 év 100 film : A XX. század legfontosabb eseményei
2010-ben készült, amerikai, ismeretterjesztő fimsorozat
.
közreműködik: Betlen János, Mihályi Győző és mások
Forgalmazó: Sprint Kiadói Csoport
.
A tíz lemezből álló kiadvány, kronológiai sorrendben, százszor tíz percben mutatja be a XX. század legjelentősebb politikai, társadalmi, kulturális és sport eseményeit. A sorozat 6. lemezen az 5. rész tartalmazza a magyar forradalmi eseményekről készült összeállítást.
Tartalom:
1953. II. Erzsébet
1953. A kelet-német fejlődés
1954. Marilyn Monroe
1955. Konrad Adenauer
1956. A magyar forradalom
1958. Elvis Presley
1959. Fidel castro
1960. Adolf Eichmann
1961. Épül a berlini fal
.
.
23_56_mi_forradalmunk1956 : A mi forradalmunk
2006-ban készült, színes és fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 300 perc
.
rendező: Magyar József
operatőr: Kőszegi Gyula,Vékás Péter
szereplők: riportalanyok
forgalmazó: Fórum Film Kft.
.
A dokumentumfilm az 1956-os forradalom és szabadságharc hiteles és objektív bemutatása. Három vonalon vizsgálja a forradalom történetét. Ami a politika színpadán történt, az utcai harcok történetét és azt a küzdelmet, ami a lelkekben folyt le. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk a filmből, amelyre eddig senkitől és semmilyen fórumtól nem kaphatott választ a nagyközönség.

Tartalom:
DVD1: A két miniszterelnök : 1945 április 4 – 1956 október 23.
DVD2: Egy nap a csodák könyvéből : 1956 október 23.
DVD3: Dávid és Góliát! : 1956. október 24-28.
DVD4: A győzelem gyönyörűséges, és ostoba percei : 1956. október 28-november 4.
DVD5: Egyedül… Újra egyedül! : 1956. november 4-10.
.
23_Forró_az_őszForró ősz a hidegháborúban : Magyarország 1956-ban
2006-ban készült, színes, magyar dokumentumfilm, 56 perc
.
rendező: Kóthy Judit, Topits Judit
forgatókönyvíró: Rainer M. János
narrátor: Kútvölgyi Erzsébet
forgalmazó: 1956-os Intézet
.
Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom történetét. Áttekinti a II. világháború utáni status quo kialakulását, a hidegháborús korszak sajátosságait, a magyar forradalom kelet- közép és hazai előzményeit. Korabeli dokumentumokkal ábrázolja a forradalom eseményeinek és bukásának külföldi visszhangját, a nagyhatalmak piolitikai megfontolásait és magatartását. Számba veszi a forradalmat követő elvándorlást és a megtorlás áldozatait. Az ismeretterjesztő történelmi dokumentumfilm képanyagát jelentős mértékben gazdagították az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból vett idézetek.
Díjak és jelölések:
38. Magyar Filmszemle (2007) – Az év legjobb tudományos-ismeretterjesztő filmje: Topits Judit, Kóthy Judit
.
23_Mo_történeteMagyarország története 14.
2009-ben készült, színes és fekete-fehér magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 75 perc
.
rendező: M. Nagy Richárd, Varga Zs. Csaba
operatőr: Reich László, Ángyán András, Szobrász András stb.
műsorvezető: Nagy György
forgalmazó: Hálóker 2001 Kft.
.

Tartalom:
40. rész : A Rákosi-rendszer
A Magyarország története-sorozat 40. adásában elutazunk Recskre, az egykori internálótáborba; elmeséljük egy egészen különleges magyar jármű: a gumivasút történetét; és elmondjuk, hogyan váltotta le Rákosi Mátyás Kossuth Lajost… Elvisszük a nézőket a magyar Maginot-vonalnak nevezett, 630 kilométer hosszan a déli határ mellett felépített beton erődrendszer bunkereibe, leszállunk 51 méter mélyre, a metró-építés mellékjárataként kialakított atombiztos párt-óvóhelyre, és beautózunk abba az alagútba, amelyen keresztül a díszpáholy foteljéig vitte a kocsija a pártfõtitkárt a Népstadion díszpáholyába…
41. rész : 1956: A forradalom
Az 56-os forradalom kitörése kapcsán szó lesz a lyukas zászló keletkezésének történetéről; utánajárunk, hogy miért éppen az Egmont-nyitány vált a forradalom himnuszává; elemezzük az október 25-i Kossuth téri tragédia körülményeit, majd a harcok helyszínei közül a Corvin közben és a Kilián-laktanya környékén történtekről mesélünk.
42. rész : 1956: A szabadságharc
Mi és miért történt a Köztársaság téren október 30-án? Elrabolták-e Kádár Jánost? Hol zajlott le az 1956-os szabadságharc egyik legjelentősebb, győztes ütközete? Hogyan szabadult ki Mindszenty József? Milyen zászlót húztak fel Melbourne-ben? Miért tüntettek az asszonyok december 4-én? A Magyarország története című sorozat 42. adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ.
.
Zenés film 
.
23_56csepp_vér56 csepp vér
2006-ban készült, színes magyar musicalfilm, 90 perc
.
rendező: Bokor Attila
forgatókönyvíró: Réz András, Bokor Attila
operatőr: Szalai András
zeneszerző: Mihály Tamás
szereplők: Kaszás Attila (Lőrinc), Alföldi Róbert (Aporius), Palcsó Tamás (Rómeó), Veres Mónika (Juli), Miller Zoltán (Mercutió), Hoffmann Mónika (Svetlana), Seress Zoltán (herceg), Forgács Péter (az őrmester), Balogh Erika (az őrmester felesége), Miller Lajos (Lear), Keresztes Ildikó (Lear kísérője)
forgalmazó: Grantfilm Kft.
.
Az 56 csepp vér 2007-ben készült színes magyar musicalfilm. A film az azonos című rockmusical felvételeiből áll, melyhez összekötő jeleneteket vettek fel Kaszás Attila és Alföldi Róbert közreműködésével. A film Kaszás Attila utolsó filmje, a bemutatóra halála után került sor.
Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának. A faluban rendszeresek az összetűzések, csetepaték a helyi ávósok, és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal helyi plébános, Lőrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet. 1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez. Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal. A terv meghiúsul, mivel a budapesti forradalom kitörésének hírére a bál félbeszakad. Ekkorra már a bálban Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fővárosból kitelepített színész fia, egymásba szeret. Lehet-e ebben a forradalmi helyzetben a két ellentétes oldalon álló szerelmes szív egymásé? A sors, a forradalom közbeszól, és ártatlanul mindketten áldozatul esnek az eseményeknek. Lőrinc – minden igyekezete ellenére – képtelen megakadályozni a vérontást. Lőrinc a traumát a forradalom leverése után képtelen feldolgozni. Önmaga tehetetlenségét okolja a történtekért. Majd egyszer álmában megjelenik lelkiismerete, mely végül elmesélteti vele a történetét, szembenézve valódi felelősségével.
A felvétel 2006. október 19-én és 22-én készült a Budapesti Sportarénában

könyv
192.206db
cd
4383db
dvd
5111db
diafilm
3061db
hanglemez
3563db
hangoskönyv
2281db
to top