Walter Mihály

1902. szeptember 17-én született Sopronban Walter Mihály, a XX. századi Sopron iparos világának ismert személyisége, iparos nemzedékek tanítója, nevelője.

Családja Sopron elismert cipészmestereit adta. Walter Mihály is ezt a mesterséget tanulta, de 1917 és 1919 között szülei a háborús időkben kivették az iskolából. Később, 1923-ban a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetben a magyar-német szakot végezte el, ezután tovább tanult Szegeden, Miskolcon és szakirányú végzettséget szerzett. Az 1884-es, majd 1922-es törvények megteremtették a magyar szakoktatás és tanoncképzés alapjait, amely 1945-ig a soproni iparostársadalmat is nevelte és képezte. Ebben az időben kezdte meg tanári működését Walter Mihály a Soproni Fiú- és Leány Iparos Tanonciskolában. Fiatal tanárként megalakította a tanoncotthonokat, amelyeknek célja volt, hogy – a szakmai tudás gyarapításán kívül – a növendékkel más módon is foglalkozzanak, szervezzék a szabadidejüket, és vallásos, erkölcsös életre neveljék a tanulókat, gondoskodjanak a sportolás lehetőségéről. A virágzó sportélet szervezése mellett énekkart és zenekart is vezetett. Házasságot kötött 1925-ben Bruckner Terézzel, négy gyermekük született, ill. második, Kántor Erzsébettel kötött házasságából kettő. 1939-ben a Handler Nándor Szakképző Iskola igazgatójává választották, és egészen 1944-ig töltötte be ezt a tisztet. Behívták katonának, a hadifogságból 1945-ben betegen tért vissza, így lemondott az igazgatói kinevezéséről. A háború utáni kitelepítések és az 1950-es évek megpróbáltatásai megviselték. Az iskola címzetes igazgatói tiszttel jutalmazta tetteit, ahova visszatért tanítani, egészen 1962-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig, de utána még 16 éven keresztül óraadó tanárként dolgozott.

Walter Mihály mellszobrát Kutas László alkotta, amelyet a Vitnyédi utcai sétányon adtak át, 2004-ben. Ekkor a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke, Kubinszky Mihály így méltatta őt: „A hazának talpig derék, tisztességes, vallásos, erkölcsös, Szent István és a többi nagyok szellemében élő munkás polgárokra van szüksége. Ez lebegjen a szeme előtt mindenkor, és meglesz a biztos iránytűje. Ezekkel a szavakkal engedte útjára Walter Mihályt a kinevező bizottság elnöke. A háborús időkben, és az azt követő még nehezebb időkben hat gyermeket nevelni, elismerést érdemel, és tanúsítja az erkölcsi elkötelezettséget. Ahogy nevelte hat gyermekét, úgy nevelte tanítványait. „Walter Mihály 1988. október 12-én hunyt el Sopronban.

Irodalom:
Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2002. Sopron: Quint, 2001. p. 184.
Felavatták Walter Mihály szobrát. Hozzáférés: http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=10377 letöltve: 2012. 09. 11.

Walter Mihály