Évfordulónaptár
Könyvtárunk helyismereti tevékenységéhez kapcsolódóan összegyűjtöttük Sopron és környéke 2012. évre eső kerek évfordulóit. A korábbi években készített évfordulónaptárakon és a Helytörténeti Gyűjteményben található dokumentumokon túl az adatgyűjtéshez felhasználtuk a Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár, a Magyarországi Levéltárak Kiadványai adatbázisokat, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum életrajzi adatbázisait. A Sopron város, valamint a történelmi Sopron vármegye területére eső települések kilenc évszázados történelméből válogató elektronikus kiadvány letölthető honlapunkról. További helytörténeti évfordulók az év során elérhetők lesznek weboldalunk Évfordulók menüpontjában.
100 évvel ezelőtt született
ENDRÉDY ZOLTÁN SÁNDOR
római katolikus pap, plébános, hittanár, költő
Endrédy Zoltán Sándor Répceszemerén született 1912. január 21-én. A győri bencéseknél töltött iskolaévek után került a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe, amelynek elvégzését követően 1937. június 30-án Győrben szentelték pappá. Mosonszentmiklóson kezdte papi pályáját, majd Himodon és Egyeden volt segédlelkész. 1940-től a Tatabányai környéki bányásztelepüléseken hitoktatóként szolgált. 1942-ben került Sopronba, ahol a Városplébánia hitoktatójaként a Siketnéma Intézetben, a Petőfi Sándor Polgári Fiúiskolában és az állami polgári leányiskolában tanított hittant. 1948-ban – azzal a váddal, hogy segítette nyugatra szökni Mihalovics Zsigmondot, az Actio Catholica vezetőjét – letartóztatták és a pest-budai, majd a kistarcsai internálótáborba került. Tíz év börtönre ítélték, de 1951-ben szabadon engedték. 1952-től 1987-ig a Komárom-Esztergom megyei Környén volt plébános. Az 1956-os forradalmat követően újra letartóztatták, fél évig raboskodott börtönben. Tatabányán hunyt el 1996. augusztus 2-án.
140 évvel ezelőtt született
KÁRPÁTI SÁNDOR
zenetanár, iskolaigazgató, zeneszerző
Kárpáti Sándor 1872. január 2-án született Kőszegen, Flamisch György pékmester második gyermekeként. Nehéz anyagi helyzetben éltek, már polgári iskolás korában maga teremtette elő taníttatása költségeit, tanítványokat vállalva. Korán jelentkezett a zene iránti fogékonysága. “Zenésznek készültem – nyilatkozta sok évvel később –, de családom mostoha anyagi viszonyok közé sodródott, és én így tanítói pályára kerültem”. A fiú az elemi után ezért iratkozott be a városka polgári iskolájába, annak 1882/83-tól 1885/86-ig volt növendéke. A német anyanyelvű fiú szülővárosában megtanult magyarul és részt vett a zenei életben. Kőszegen, a templomi orgonálásokon kívül, az iparos dalkör („Kőszegi Concordia Férfidalegyesület”) jelentette az aktív muzsikálás lehetőségét.
175 évvel ezelőtt született
SZÉCHENYI BÉLA,
a legnagyobb magyar, Széchenyi István fia,
aki a 19. század egyik legeredményesebb
magyar földrajzi expedíciójának vezetője, szervezője és mecénása volt.
Az ifjúkor
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Béla 1837. február 3-án született Pesten Széchenyi István és Seilern Crescence legnagyobb gyermekeként. Fiútestvére, Ödön később török császári pasa, a magyar és a török hivatásos tűzoltóság megszervezője lett. Lánytesvére, Júlia csecsemőkorában meghalt. A Széchenyi-fiúk nevelője Podhorszky Lajos, a nagy tudományú, szerencsétlen sorsú nyelvtudós volt. Béla gróf egyetemi éveit Berlinben és Bonnban töltötte jog- és államtudományi előadások hallgatásával. 1861-ben Sopron vármegye nyéki kerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, de az országgyűlés feloszlatása után visszavonult a közélettől.
További részletek olvasása »
