Mi történt november 23-án?

130 évvel ezelőtt, 1893. november 23-án született Konstantinápolyban Széchenyi Bálint huszárfőhadnagy, cs. és kir. zászlós, Sopron megyei nagybirtokos, Széchenyi Ödön fia. Széchenyi Bálint Párizsban hunyt el 1954. október 21-én.

Mi történt november 22-én?

130 évvel ezelőtt, 1893. november 22-én született Sátoraljaújhelyen Kássa Gábor festő. Édesapját, aki törvényszéki bíró volt, áthelyezték Sopronba, a soproni evangélikus líceumban tanult, 1911-ben érettségizett. Ezek meghatározó évek voltak életében, a városhoz kötötték az első szerelmek, a barátok, és itt döntötte el, hogy festő lesz. Felsőfokú tanulmányai után Sopronban volt rajztanár. Barátai közé tartozott Ágoston Ernő, Mühl Aladár, Mende Gusztáv. Életének utolsó húsz évében Óbudán élt, tanárként dolgozott, itt volt a műterme. Budapesten hunyt el 1961. június 2-án (más forrásban május 27.).

20 évvel ezelőtt, 2003. november 22-én Sopronban avatták fel Dr. Csik Ferenc (1913-1945) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő emléktábláját az uszodában. A hófehér márvány tábla felett Csik Ferenc nagyméretű fényképe van, mellette a Nemzeti Zászló. A Magyar Olimpiai Bizottság állíttatta abból az alkalomból, hogy az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszóbajnoka, dr. Csik Ferenc idén december 12-én lenne 90 éves. Az avatáson megjelent Csik Katalin, Csik Ferenc lánya, Dömölky Lídia olimpiai kárbajtőrvívó, Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó és dr. Temes Judit, aki tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes 4×100-as magyar női gyorsváltónak. Az ünnepség után megnyitották a jubileumi, 25. Dr. Csik Ferenc-úszóversenyt, melynek nemzetközi mezőnyében 408 úszó indult.

Bővebben: https://www.szivk.hu/csik-ferenc/

Mi történt november 20-án?

55 évvel ezelőtt, 1968. november 20-án alakult meg a Fertő-táj Bizottság. A Magyar Tudományos Akadémia által felállított kutatócsoport a Fertő tó különleges adottságainak kutatásával és a hasznosítás lehetőségeinek feltárásával foglalkozott. Az akadémiai bizottság elnöke a nagy tekintélyű hidrológus, dr. Szesztay Károly, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség elnöke, a bizottság alelnöke dr. Schulhof Ödön orvosprofesszor, titkára pedig Pichler János okleveles mérnök. Az Akadémia elnöksége dr. Straub F. Brúnó akadémiai alelnököt bízta meg a bizottság és az akadémiai elnökség közti kapcsolat fenntartására. A tájegység természeti viszonyainak és gazdasági adottságainak feltárására törekedve, a soproni, Fertő vidéki, fővárosi és burgenlandi kutatók eddigi munkáinak eredményét dolgozta fel, értékelte és 1969—1973 között „Szakterületenkénti Helyzetfelmérő Tanulmányok” címen 7 kötetben nyomtatásban is megjelentette. 1972-ben elkészítették „A Fertő-táj bibliográfiájá”-t, amely 2652 címszót tartalmazott magyar és német nyelven.

Mi történt november 18-án?

95 évvel ezelőtt, 1928. november 18-án jubileumi számmal ünnepelte az Oedenburger Zeitung fennállásának 60-ik évfordulóját. Így írtak a lapban: „Szép idő egy újság életében és bizonyára sokan vannak Sopronban – az Oedenburger Zeitung törzsközönségéből – akik a jubiláns lappal ünnepelnek, amely a régmúltban össze volt forrva a soproni németajkú lakossággal, melynek családi lapja mulatságainak, szomorúságának hű krónikásaként állott mellette. Az idők változtak, de az Oedenburger Zeitung megünnepelheti a hatodik évtizedet.” Az ünnepi szám röviden beszámolt a több mint fél évszázad történetéről, cikkekkel igyekezett a jubileumi újságot ünnepévé tenni.

Először „Oedenburger Nachrichten” volt a lap címe, majd 1875-től „Oedenburger Zeitung”. Az első ún. „próbapéldányt” 1868. június 10-én, az utolsót pedig 1944. december 1-jén kapták kézhez az olvasók, tehát 77 éven át fenn tudott maradni. Ez volt a leghosszabb életű a város német nyelvű lapjai közül.

Mi történt november 17-én?

105 évvel ezelőtt, 1918. november 17-én az osztrák államtanács etnikai elvekre hivatkozva bejelentette igényét négy nyugat-magyarországi vármegye németek lakta peremterületére, Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. A Nyugat-Magyarországi felkelés hatására hívták életre 1921. október 11-én a Velencei konferenciát, amelynek eredménye volt, hogy Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról.

Mi történt november 16-án?

30 évvel ezelőtt, 1993. november 16-án hunyt el Budapesten Perényi László karnagy, zenepedagógus, főiskolai tanár. Vallán (ma: Wallern im Burgenland) született 1908. december 7-én.

Mi történt november 15-én?

100 évvel ezelőtt, 1923. november 15-én hunyt el Budapesten Papp Váry Elemérné Sziklay Szeréna költő, a Magyar Hiszekegy szerzője. 1881. április 18-án született Rozsnyón. Két verseskönyve jelent meg: Háborús visszhangok (Bp., 1916), és Mikor a vihar dühöng (Bp., 1917). A Védő Ligák Szövetsége 1920 júniusában pályázatot hirdetett a megcsonkított haza régi határainak visszaállítására buzdító ima és jelmondat megírására. A több száz pályázó közül az általa küldött költeményt ítélték a legjobbnak. A Magyar Hiszekegy Szabados Béla díjnyertes megzenésítésével 1921-től 1944-ig a hivatalos nemzeti dalok szerepelt. Papp-Váry Elemérné két évig Sopronban élt. Emléktáblája elkészítésére 1938-ban a Soproni Hirlap gyűjtést szervezett. 1941 őszén egykori lakóhelye, a Gesztenyés út 17. számú ház falára (Szakál Ernő szobrászművész alkotása) felkerült az emléktábla, de a költőnő háza a táblával együtt a második világháborús bombázások során elpusztult.

95 évvel ezelőtt, 1928. november 15-én hunyt el Sopronban Baán Endre Sopron vármegyei alispán (1894–1906), főispán (1906-1917). Ivánban született 1885. november 24-én. Apja a Széchenyi uradalom intézője volt. Középiskolai tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban végezte, majd a bécsi és a pesti egyetem jogi karán tanult. A közigazgatásban végzett kiváló munkájáért a vaskoronarend lovagkeresztjét, majd a Lipót rendet is megkapta. Elsődleges feladatának tekintette a vármegye gazdasági fejlődésének elősegítését. Alispánsága idején épült meg többek között a Sopron-Pozsonyi és a Fertővidéki helyiérdekű vasút, a Sopron-Kőszeg vasútvonal. Ebben az időben kezdődött jelentős ipartelepítés Sopronban, akkor települt ide a Vasöntöde, a Sotex, a zárgyár, a sörgyár, a gumigyár is.

Mi történt november 14-én?

260 évvel ezelőtt, 1763. november 14-én született az Alsó-Szászországi Braunschweigben Wilckens Henrik Dávid természettudós, a magyarországi erdészeti oktatás első tanára. Selmecbányán hunyt el 1832. május 25-én.

110 évvel ezelőtt, 1913. november 14-én született Sopronban Mollay Károly filológus, helytörténész, a Soproni Szemle szerkesztője. A soproni Széchenyi István főreáliskolában érettségizett, 1932-ben az Eötvös Kollégiumba jelentkezett német–francia szakra. Hamarosan a művészettörténetet is felvette harmadik szakként. Disszertációját a soproni családnevekről írta. A Soproni Szemlének alapításától, 1937-től belső munkatársa, majd 1955-ben az újrainduló folyóirat főszerkesztője volt. Budapesten hunyt el 1997. április 3-án.

Bővebben: https://www.szivk.hu/mollay-karoly/

Mi történt november 13-án?

105 évvel ezelőtt, 1918. november 13-án született Sopronnyéken (ma: Neckenmarkt, Ausztria) Szinnyey Henriette újságíró. Közgazdasági és jogi egyetemi tanulmányokat folytatott. Parlamenti szinten gyorsírt, négy nyelven írt és beszélt. Az MTI-nek 1950- ben lett munkatársa. Budapesten hunyt el 1995. november 9-én.

100 évvel ezelőtt, 1923. november 13-án Sopronban ünnepélyesen felavatták a pécsi Erzsébet-tudományegyetem legifjabb fakultását, az Evangélikus Hittudományi Kart. A Kaszinóban tartott ünnepségen többek között Stráner Vilmos, a hittudományi kar dékánja, dr. Nagy József rektor mondtak beszédet. A dékán köszönetet mondott a kormányzónak, hogy 1923. február 8-án kéziratában engedélyezte a fakultás felállítását. Kiemelte Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter szerepét, aki szorgalmazta a fakultás megteremtését. Az evangélikus templomban Kapi Béla püspök tartotta az istentiszteletet, az orgonán Altdörfer Viktor játszott. A soproni evangélikus hittudományi kar a magyar evangélikus egyház egyetlen tudományos lelkészképző intézménye volt ekkor, hiszen Pozsony és Eperjes intézményei a határon kívülre kerültek. Sopron egyben hazánk ötödik egyetemi városa lett. Az oktatás az evangélikus líceum épületében folyt, 1929. október 13-án tették le az új, Deák tári épület (ma: általános iskola) alapkövét. Az épületet 1930 októberében adták át, amelyen Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. 1950-ben a teológiai képzést leválasztották az egyetemekről, 1951-ben az intézményt, mint az Evangélikus Teológiai Akadémiáját Budapestre helyezték.

30 évvel ezelőtt, 1993. november 13-án ismét megnyílt az Erdészeti Múzeum. Az 1983-ban kialakított gyűjteményt az Esterházy-palotában folyó munkálatok miatt lebontották és a kiemelt műemléki épület felújítása után 150 négyzetméteren új, állandó kiállítást adtak át a közönségnek.

Mi történt november 11-én?

30 évvel ezelőtt, 1993. november 11-én hunyt el Sopronban Hiller István helytörténész. Sopronban született 1934. április 25-én. A Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett, a Budapesten az Idegen Nyelvek Főiskoláján diplomázott 1955-ben, német nyelvből fordítói és tolmácsoklevelet szerzett. 1957-től a soproni egyetem könyvtárában tudományos munkatárs. 1963-ban könyvtárosi, 1964-ben erdőmérnöki oklevelet szerzett. 1977-től az egyetem könyvtárának főigazgatója. Igazgatása alatt épült meg az egyetem Központi Könyvtára, a Selmecbányáról átmentett régi anyagot műemléki könyvtárrá fejlesztette. Létrehozta Sopronban a Fordító Irodát és megteremtette az Erdészeti Múzeum alapjait. Tudományos munkásságának két fő területe az erdészeti könyvtárügy és a soproni helytörténetírás volt. 1966 és 1991 között titkára és technikai szerkesztője volt a Soproni Szemlének. 1969-ben az Erdészet Kiváló Dolgozója címet, 1975-ben Szabó Ervin Emlékérmet, 1983-ban Károlyi Mihály emlékplakettet, 1987-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyerte el. Ausztria 1989-ben Dr. Hiller Istvánt a Grosses Ehrenzeichen des Landes Burgenland kitüntetésben részesítette. A soproni Szent Mihály temetőben nyugszik.

Bővebben: https://www.szivk.hu/hiller-istvan/