Mi történt november 29-én?

110 évvel ezelőtt, 1913. november 29-én született Dabronyban Ferenczy Vilmos Szilsárkány-Sopronnémeti evangélikus lelkésze (1945–1981). Győrben hunyt el 2001. február 27-én.

45 évvel ezelőtt, 1978. november 29-én hunyt el Sopronban Autheried Éva matematika-természettan-ábrázoló geometria szakos középiskolai tanár. Sopronban született 1917. február 4-én. A Szegedi Tudományegyetemen 1937-ben matematika-természettan szakos tanári diplomát, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1949-ben ábrázoló geometria szakos tanári diplomát szerzett. Első tanári diplomájának megszerzése után élete végéig Sopronban lakott és dolgozott. Először a Tiszti Leánynevelő Intézetben, majd több középiskolában tanított. Leghosszabb ideig, 1958-tól 1969-ben történt nyugdíjazásáig a soproni Széchenyi Gimnázium tanára volt, ahol matematika szakkört szervezett, osztályfőnöki teendőket is vállalt. Biztatására több diákja vált a Középiskolai Matematika Lapok (Kömal) olvasójává és feladatok megoldójává. Tanítványai az iskola Templom utcai kapualjában emléktáblát (2003) és tantermet (206. terem) avattak (2014) emlékére.

Mi történt november 28-án?

180 évvel ezelőtt, 1843. november 28-án hunyt el Peresznyén Ficzkó József katolikus pap és író. Munkáit horvátul, gradistyei nyelven, kifejezetten a győri és szombathelyi egyházmegyékben élő horvátok számára írta. 1772-ben született Borházán (ma Boreča, Szlovénia).

Mi történt november 27-én?

185 évvel ezelőtt, 1838. november 27-én született Sopronban sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Pál országgyűlési képviselő, földművelési, ipar- és kereskedelmi miniszter. Budapesten hunyt el 1901. október 28-án.

30 évvel ezelőtt, 1993. november 27-én a Deák téren Szabad György, az Országgyűlés elnöke avatta fel az új hősi emlékművet, a második világháború soproni áldozatainak emlékére. Az MDF soproni szervezetének kezdeményezésére, önkormányzati és lakossági adományokból a Niké-szobor helyére került az emlékmű. A fertőrákosi kőből faragott kétoszlopos emlékmű Pál Mihály és Pál András szobrászművészek alkotása. Felirata: „A II. világháború áldozatainak. A katonák, polgárok, kitelepítettek, elhurcoltak emlékére. Állíttatta Sopron város közönsége 1993-ban.”

30 évvel ezelőtt, 1993. november 27-én Sopronban hunyt el Sterbenz Károly grafikus. Sopronban született 1901. január 1-én, ifjúkorában apja mellett, majd ifj. Storno Ferenc környezetében tanult. Az Iparművészeti Iskolában 1921-ben szerzett díszítőfestő oklevelet. Először a Soproni Képzőművészeti Kör 1923. évi tárlatán szerepelt, főként kisgrafikáival, de freskót, szekkót és táblaképet is festett és restaurált. Kedvenc műfajai: rézkarc, fametszet, akvarell. Dolgozott könyvillusztrátorként, kiállítás-rendezőként. Önálló művei közül kiemelkedik a Szent István-templom bibliai epizódjai, a GYSEV palota nagyméretű hármas faliképe, az evangélikus templom és az Árvaház kápolnájának freskói, a Bányászati Múzeum, a városháza és a volt megyeháza termeit díszítő falfestmények. Ex librisei nemzetközileg is elismertté váltak. Munkásságát 1971-ben Lackner-éremmel, 1979-ben Pro Urbe Sopron kitüntetéssel ismerték el.

Bővebben: https://www.szivk.hu/sterbenz-karoly/

25 évvel ezelőtt, 1998. november 27-én hunyt el Szombathelyen Perényi Irén (Vadon Benjaminné) festőművész, művésztanár. Győrben született 1904. március 10-én. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. 1957-ben Sopronba költöztek és itt éltek férjével. A Ferenczy János utcai iskolában (ma: Gárdonyi iskola), majd a József Attila Leánygimnáziumban tanított. Sajátos festőanyagot és technikát dolgoztak ki, eredményeikkel külföldön is figyelmet keltettek, számos kiállításon vettek részt.

10 évvel ezelőtt, 2013. november 27-én hunyt el Kalmár Sándor repülőmodellező, többszörös Világ és Európa-bajnok, Világkupa győztes. A körrepülő sebességi kategóriában világbajnok, többszörös világrekorder, tízszeres világkupa győztes, a FAI-CIAM Penaud diplomájának (poszthumusz) 2013-as kitüntetettje, sokszoros magyar bajnok és rekorder modellező. Sopronban született 1947. május 6-án.

Mi történt november 25-én?

240 évvel ezelőtt, 1783. november 25-én született Győrben Zipser Keresztély András (Christian Andreas) természettudós, tanár. Sopronban 1817-ben jelent meg fő műve, amely a magyar ásvány-földtan első korszakának egyik fontos írása, Magyarország ásvány előfordulásait ismertető forrásmunka (Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn). A Magyarhoni Földtani Társulat megalapításának 1847-es kezdeményezője volt, ez hazánk első természettudományi egyesülete, mely azóta is működik. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Sopronban tartott vándorgyűlésén 1847-ben a hanyatló magyar bányászat fellendítésére „földismei egyesületek” létrehozását kezdeményezte. Besztercebányán hunyt el 1864. február 20-án.

190 évvel ezelőtt, 1833. november 25-én hunyt el Comoban (Itáliában) Esterházy Miklós herceg, diplomata, katonatiszt. Bécsben született 1765. december 12-én. 1790-ben alezredes, részt vett II. József török háborújában, majd 1791-től a magyar nemesi testőrség kapitánya. 1794-ben ezredes, 1796-ban generális, a napóleoni háborúk idején, 1797-ben saját költségén ezer önkéntest szerelt fel. 1803-ban altábornagy, 1817-ben táborszernagy lett. Közben fontos diplomáciai megbízásokat végzett. 1794-től haláláig Sopron vármegye örökös főispánja. A tudományok, művészetek mecénása volt. Létrehozta az Esterházy Képtár alapjait, 1000-nél több festményt, 3500 rajzot és 50 000 metszetet vásárolt. Napóleon 1809-ben a magyarokat új király megválasztására szólította fel, őt szemelte ki magyar királynak.

130 évvel ezelőtt, 1893. november 25-én hunyt el Bécsben Felsőbüki Nagy Pálné Morenich Alojzia A reformkori politikus özvegyéről 1893. december 25-én emlékezett meg a Sopron c. újság, hogy egy hónappal ezelőtt Bécsben, 103 éves korában elhunyt. Sopronban volt az esküvője és a „város szegényeire 5000, az iskolásokra 2000 forintot hagyott”. Sopronban született 1790. április 18-án.

30 évvel ezelőtt, 1993. november 25-én hunyt el Verbényi (Veszelka) László a nyelvtudományok kandidátusa. Sopronban született 1910. december 14-én. Itt végezte elemi iskoláit és a gimnáziumot, majd tanulmányait 1929 és 1932 között a Szegedi Tudományegyetemen folytatta. 1964-ben tudományos értekezésével a nyelvtudományok kandidátusa lett, „A soproni kancellária korai újfelnémet emlékeinek mondattana és alaktana” címmel. Tudományos tevékenységének meghatározó része, amellyel országos elismerést is szerzett, német nyelvű irodalmi és oktatási munkája volt. Szerkesztőségi tagja volt 1938-1981 között a Soproni Szemlének, abban számos tanulmányt és cikket írt.

Bővebben:https://www.szivk.hu/verbenyi-veszelka-laszlo/

Mi történt november 24-én?

160 évvel ezelőtt, 1863. november 24-én született Harkán Petz Gedeon germanista nyelvész, akadémikus. Gazdag pedagógiai és tudományos munkásságot folytatott az indoeurópai és a germán összehasonlító nyelvtudomány, a német nyelvtörténet, a német-magyar nyelvi és irodalmi kapcsolatok kutatásában. Mint a német újgrammatikus iskola képviselője, megteremtette a kor színvonalán álló hazai német nyelvtudományt. A hazai német nyelvjáráskutatásban új iskolát hozott létre. Budapesten hunyt el 1943. december 21-én.

Bővebben: https://www.szivk.hu/petz-gedeon/

Mi történt november 23-án?

130 évvel ezelőtt, 1893. november 23-án született Konstantinápolyban Széchenyi Bálint huszárfőhadnagy, cs. és kir. zászlós, Sopron megyei nagybirtokos, Széchenyi Ödön fia. Széchenyi Bálint Párizsban hunyt el 1954. október 21-én.

Mi történt november 22-én?

130 évvel ezelőtt, 1893. november 22-én született Sátoraljaújhelyen Kássa Gábor festő. Édesapját, aki törvényszéki bíró volt, áthelyezték Sopronba, a soproni evangélikus líceumban tanult, 1911-ben érettségizett. Ezek meghatározó évek voltak életében, a városhoz kötötték az első szerelmek, a barátok, és itt döntötte el, hogy festő lesz. Felsőfokú tanulmányai után Sopronban volt rajztanár. Barátai közé tartozott Ágoston Ernő, Mühl Aladár, Mende Gusztáv. Életének utolsó húsz évében Óbudán élt, tanárként dolgozott, itt volt a műterme. Budapesten hunyt el 1961. június 2-án (más forrásban május 27.).

20 évvel ezelőtt, 2003. november 22-én Sopronban avatták fel Dr. Csik Ferenc (1913-1945) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő emléktábláját az uszodában. A hófehér márvány tábla felett Csik Ferenc nagyméretű fényképe van, mellette a Nemzeti Zászló. A Magyar Olimpiai Bizottság állíttatta abból az alkalomból, hogy az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszóbajnoka, dr. Csik Ferenc idén december 12-én lenne 90 éves. Az avatáson megjelent Csik Katalin, Csik Ferenc lánya, Dömölky Lídia olimpiai kárbajtőrvívó, Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó és dr. Temes Judit, aki tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes 4×100-as magyar női gyorsváltónak. Az ünnepség után megnyitották a jubileumi, 25. Dr. Csik Ferenc-úszóversenyt, melynek nemzetközi mezőnyében 408 úszó indult.

Bővebben: https://www.szivk.hu/csik-ferenc/

Mi történt november 20-án?

55 évvel ezelőtt, 1968. november 20-án alakult meg a Fertő-táj Bizottság. A Magyar Tudományos Akadémia által felállított kutatócsoport a Fertő tó különleges adottságainak kutatásával és a hasznosítás lehetőségeinek feltárásával foglalkozott. Az akadémiai bizottság elnöke a nagy tekintélyű hidrológus, dr. Szesztay Károly, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség elnöke, a bizottság alelnöke dr. Schulhof Ödön orvosprofesszor, titkára pedig Pichler János okleveles mérnök. Az Akadémia elnöksége dr. Straub F. Brúnó akadémiai alelnököt bízta meg a bizottság és az akadémiai elnökség közti kapcsolat fenntartására. A tájegység természeti viszonyainak és gazdasági adottságainak feltárására törekedve, a soproni, Fertő vidéki, fővárosi és burgenlandi kutatók eddigi munkáinak eredményét dolgozta fel, értékelte és 1969—1973 között „Szakterületenkénti Helyzetfelmérő Tanulmányok” címen 7 kötetben nyomtatásban is megjelentette. 1972-ben elkészítették „A Fertő-táj bibliográfiájá”-t, amely 2652 címszót tartalmazott magyar és német nyelven.

Mi történt november 18-án?

95 évvel ezelőtt, 1928. november 18-án jubileumi számmal ünnepelte az Oedenburger Zeitung fennállásának 60-ik évfordulóját. Így írtak a lapban: „Szép idő egy újság életében és bizonyára sokan vannak Sopronban – az Oedenburger Zeitung törzsközönségéből – akik a jubiláns lappal ünnepelnek, amely a régmúltban össze volt forrva a soproni németajkú lakossággal, melynek családi lapja mulatságainak, szomorúságának hű krónikásaként állott mellette. Az idők változtak, de az Oedenburger Zeitung megünnepelheti a hatodik évtizedet.” Az ünnepi szám röviden beszámolt a több mint fél évszázad történetéről, cikkekkel igyekezett a jubileumi újságot ünnepévé tenni.

Először „Oedenburger Nachrichten” volt a lap címe, majd 1875-től „Oedenburger Zeitung”. Az első ún. „próbapéldányt” 1868. június 10-én, az utolsót pedig 1944. december 1-jén kapták kézhez az olvasók, tehát 77 éven át fenn tudott maradni. Ez volt a leghosszabb életű a város német nyelvű lapjai közül.

Mi történt november 17-én?

105 évvel ezelőtt, 1918. november 17-én az osztrák államtanács etnikai elvekre hivatkozva bejelentette igényét négy nyugat-magyarországi vármegye németek lakta peremterületére, Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. A Nyugat-Magyarországi felkelés hatására hívták életre 1921. október 11-én a Velencei konferenciát, amelynek eredménye volt, hogy Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról.