Mi történt október 12-én?

65 évvel ezelőtt, 1958. október 12-én ünnepélyes keretek között Sopronhorpácson felavatták Szentirmai Elemér emléktábláját szülőházán, amelyet Steiger Károly soproni kőfaragó készített.

35 évvel ezelőtt, 1988. október 12-én hunyt el Sopronban Walter Mihály, a XX. századi Sopron iparos világának ismert személyisége, iparos nemzedékek tanítója, nevelője, iskola-igazgató. Walter Mihály mellszobrát Kutas László alkotta, amelyet a Vitnyédi utcai sétányon adtak át, 2004-ben. 1902. szeptember 17-én született Sopronban.

Bővebben: https://www.szivk.hu/walter-mihaly/

Mi történt október 10-én?

175 évvel ezelőtt, 1848. október 10-én a nemzetőrség vereséget szenvedett Lövőnél a többszörös horvát túlerővel szemben. (A horvát haderő létszáma – a martalóc hordákkal együtt – megközelítette a 15.000 főt.) Az összecsapás után a horvátok felégették Völcsejt, Horpácsot, Lédecet és Zsirát.

Mi történt október 8-án?

360 évvel ezelőtt, 1663. október 8-án született Kismartonban Esterházy Krisztina Josefa, a kismartoni ágostonrendi kanonokapácák fejedelemasszonya, Esterházy Pál nádor lánya. Ő volt a kolostor elöljárója, vezetője, spirituális és gazdasági értelemben is, pályája egy 18. századi női karrier. Elhunyt 1728. december 7-én.

Mi történt október 7-én?

75 évvel ezelőtt, 1948. október 7-én született Budapesten Prof. Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító igazgatója, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára, Ászár és Sarród községek, valamint Sopron Megyei Jogú Város díszpolgára. Egész életét a hazai természetvédelemnek, valamint a kapcsolódó tudományoknak és a fiatalabb nemzedékek tanításának, oktatásának szentelte. Munkássága eredményeképpen a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyike lett a legelismertebb határon átnyúló nemzeti parkoknak Európában, míg a Fertő-táj ma már két országhoz tartozó közös világörökségi terület. Sarródon hunyt el 2021. június 27-én.

Mi történt október 6-án?

115 évvel ezelőtt, 1908. október 6-án a soproni 76. gyalogezred a custozzai csatában (1866) és a későbbi boszniai hadjáratban (1878) elesett bajtársainak emléke előtt tisztelegtek a Szent Mihály templomban. 1881 október 6-án ünnepség keretében avatták fel az emléktáblát, melyet Mechle József, soproni kőfaragó mester készített. Az emléktáblán nyolc tiszt, 57 altiszt és gyalogos neve szerepel.

105 évvel ezelőtt, 1918. október 6-án kezdődött a tanév a selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola hallgatói számára. Az I. világháborút követő cseh megszállás miatt az intézménynek menekülnie kellett, a tanévet 1919-ben már Sopronba költözve fejezték be.

90 évvel ezelőtt, 1933. október 6-án Győrben hunyt el Fetser Antal római katolikus püspök. Nagykárolyban született 1862. január 14-én. 1914 decemberétől lett győri püspök. Szanyi birtokán hadikórházat létesített saját költségén, amit később árvaházzá alakított át. Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot. Nevéhez fűződik a kórházi lelkészség megszervezése.

40 évvel ezelőtt, 1983. október 6-án adták át Fertődön a Muzsikaházat, amelyben a községi tanács, a könyvtár, a zeneiskola, a Haydn-kiállítás és az ifjúsági klub kapott otthont.

Mi történt október 5-én?

110 évvel ezelőtt, 1913. október 5-én új épületben, a Deák téri Lenck-villában nyílt meg a városi múzeum állandó kiállítása. A „Soproni Történészeti és Művészeti Egyesület” 1867-ben megalapította hazánkban elsőként a városi múzeumot, 1885-ben pedig Paur Iván a sopronvármegyei múzeumot, így Sopronban két múzeum volt 1896-ig, ekkor egyesítették ezeket. A munka Bünker Raymund múzeumi őr hozzáértését dicsérte. Támogatta az intézmény létrehozását herceg Esterházy Miklós, dr. Töpler Kálmán polgármester és Kugler Alajos városi levéltáros.

Mi történt október 3-án?

165 évvel ezelőtt, 1858. október 3-án nyílt meg Sopronban az Evangélikus Tanítóképző Intézet. Az ún. régi „szedreskert” (akkor: Képezde u. 14. sz., ma Deák tér) területét, a „helyhatósági osztály beleegyezésével” Sopron városától 1000 pengő forintért vásárolták meg, az építkezés két évig tartott. Az Intézet megteremtésében nagy szerepet játszott Pálfy József, Kolbenheyer Mór és Király József Pál. Hallgatóinak létszáma 40-60 fő volt. A korabeli intézetek közül a 16. volt az országban, de első az evangélikus intézetek közül. A második világháborús bombazáporban erősen megrongálódott épületben 1946. május 15-én szólalt meg utoljára az évnyitókra és évzárókra hívó kisharang (ma a győrsági templomban van). Az épületet lebontották és helyén alakították ki az ún. „gödör játszóteret”.

130 évvel ezelőtt, 1893. október 3-án született Budapesten Mika Ferenc jogász, pénzügyi főtanácsos, műkedvelő természettudós, a halak és a botanika tudója, a Kitaibel Pál Természettudományi Asztaltársaság alapító tagja. 1977-ben hunyt el.

115 évvel ezelőtt, 1908. október 3-án Budapesten hunyt el Szentirmay Elemér (1866-ig Németh János). Horpácson született 1836. november 9-én, ahol apja kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Tanulmányait Székesfehérváron majd Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fehér megyében esküdtnek és ugyanott később szolgabíró lett. 1862-től Alsószentiványon gazdálkodott, ahol baráti kapcsolatba került Vajda Jánossal. Az 1850-es évek elején kezdett komponálni, csárdásai és dalai nyomtatásban is megjelentek. 1865-től Pesten az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál központi főfelügyelő, később a kárbecslési osztály vezetője volt. Az 1870-es évektől népszínműbetéteket is szerzett. Többnyire saját verseire írt dalai Blaha Lujza előadásában országos népszerűségre tettek szert. Közel 400 dalt írt. (pl.: Csak egy szép lány, Ne menj el, Plevna nóta, Is-is-is, Jaj de édes, Ez a kis lány azt hiszi) A 19. századi csárdás- és népies műdalirodalom egyik legnagyobb hatású képviselője volt, dalainak egy része a népi dallamkincsbe is bekerült.

Bővebben: https://www.szivk.hu/szentirmay-elemer/

100 évvel ezelőtt, 1923. október 3-án megkezdődött a tanítás a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Teológiai Akadémia hittudományi karán. A kar a Széchenyi téren, a Líceumban kezdte meg működését. Sopronban 350 éven át volt teológusképzés. A bevezetett egyetemi képzés során a teológiai tárgyakon túl a német és a tót (szlovák) nyelvet is tanították, mint a hazai evangélikusság beszélt nyelveit, valamint közismereti tárgyakból is voltak előadások. Itt tanított Budaker Oszkár, Pröhle Károly, Karner Károly Frigyes, dr. Podmaniczky Pál, dr. Németh Sámuel, dr. Prőhle Károly, dr. Payr Sándor. 1929-ben kezdték el építeni – Klebesberg Kunó miniszter javaslatára – a mai Deák téri iskola helyén az új épületet, amelyet 1930-an adtak át és Horthy Miklós kormányzó avatott fel. 1950-ben a teológiai képzést leválasztották az egyetemekről, 1951-ben az intézményt, mint az Evangélikus Teológiai Akadémiáját Budapestre helyezték.

Mi történt október elsején?

80 évvel ezelőtt, 1943 októberében avatták fel Szakál Ernő domborművét a Lackner Kristóf utca és az Ógabona tér sarkán,  a volt Lackner-major helyén. A dombormű 5 méter magas és 2 méter 20 centiméter széles, a város címere és a látkép egy-egy Lackner-rézkarc alapján készült. Felirata: „Dr. Lackner Kristóf polgármester a XVII. sz. elején a katona elszántságával, az államférfiú bölcsességével háborúk pusztításától védte meg szülővárosát, érdemeit hirdeti ez az emlékmű ezen a házon, amelyet fiának egykori majorja mellett épített 1943-ban Sopron városa.”

80 évvel ezelőtt, 1943. október elsején hunyt el Győrben Nagelreiter Alajos pap, kanonok, szentszéki bíró, teológiai tanár. Sopronban született 1873. január 25-én és itt érettségizett. A soproni Szent-Benedekrendi római katholikus főgimnáziumban létesítendő diákasztal javára tett jelentős adományt.

Mi történt szeptember 29-én?

300 évvel ezelőtt, 1723. szeptember 29-én hunyt el Csányi János, soproni krónikaíró. Német nyelvű krónikája az 1670-1704 közötti évek városi és országos eseményeinek alapos leírása, fontos kortörténeti forrás. A krónika eredeti kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban található, 1858-ban Paur Iván kezdeményezte kiadását.

Bővebben: https://www.szivk.hu/csanyi-janos/

295 évvel ezelőtt, 1728. szeptember 29-én született Horvátzsidányban Horváth Mihály jezsuita szerzetes, író, egyetemi tanár. Pozsonyban hunyt el 1810. március 9-én.

140 évvel ezelőtt, 1883. szeptember 29-én született Nagyigmándon Harsányi Lajos kanonok, költő. 1908-tól Rábacsanakon és Szanyban káplán, Eszterházán Esterházy Miklós családjánál nevelő. 1912-től 1920-ig a Dunántúli Hírlap szerkesztője. 1920-tól rábapatonai plébános, 1921-től szentszéki tanácsos, 1939-től a győri székeskáptalan javadalmas kanonoka és komáromi főesperes. 1917-ben Sík Sándorral megbízást kapott a katolikus népénekkincs szövegjavítására. Harsányi Lajost elsősorban a modern vallásos költészet jeles képviselőjeként tartjuk számon. Regényei a magyar szentek életét dolgozták fel, a maguk korában ismertek voltak. Győrben hunyt el 1959. október 2-án.

Bővebben:https://www.szivk.hu/harsanyi-lajos/

105 évvel ezelőtt, 1918. szeptember 29-én tartotta Sopronban a Magyar Turista Szövetség első vándorgyűlését. A Thirring Gusztáv (1861-1941) által szervezett eseményen osztrák vendégek is részt vettek.

85 évvel ezelőtt, 1938. szeptember 29-én hunyt el Sopronban Mérei Kálmán Lajos (eredeti nevén: Matsovits Kálmán Lajos) bencés szerzetes, gimnáziumi igazgató-tanár. Kaposváron született 1862. november 16-án.

Mi történt szeptember 28-án?

95 évvel ezelőtt, 1928. szeptember 28-án született Sopronban Nagy Elemér Ybl-díjas építész, építészettörténész. Budapesten hunyt el 1985. szeptember 3-án.

40 évvel ezelőtt, 1983. szeptember 28-án hunyt el Sopronban Lisiczky Lajos a GySEV igazgatója, a Közlekedéstudományi Társaság helyi csoportjának elnöke. Zákány községben született 1922. december 5-én. Vezetése alatt megújult a GYSEV, a „hagyományos” vasúti feladatok mellett a GYSEV profilbővítést hajtott végre, a szállításhoz kapcsolható, kiegészítő tennivalókat (pl. raktározás, fertőtlenítés, csomagolás) is elvállalt, ezzel jelentős valutabevételhez jutott. Megépült a Széchenyi-múzeumvasút, a fertőbozi és nagycenki avatásra 1972. július 8-án került sor. A Soproni Vasutas Sportegyesület sporttelepének bővítése, a Lokomotív Szálló építése is ekkor történt. A városrendezési terveknek megfelelően alakították ki és építették meg a Keleti rendezőpályaudvart. Ekkor készült el Nagycenken az első hazai mozdony-skanzen, ez Európában is ritkaságnak számított.

Bővebben: https://www.szivk.hu/lisiczky-lajos/