Mi történt augusztus 18-án?

400 évvel ezelőtt, 1623. augusztus 18-án született Bécsben Kissenpfenning Kristóf jezsuita áldozópap és tanár. Soproni tartózkodása alatt jelent meg Idea lutheranismi ex Lutheri libris concepta című munkája és foglalkozott a fertőmelléki falvak rekatolizácójával is. Pozsonyban hunyt el 1663. december 22-én.

100 évvel ezelőtt, 1923. augusztus 18-án született Sopronban Dávidházy István műszaki tanácsadó, helytörténész. A Líceum diákja volt, majd katonai pályára lépett. 1950-től a Soproni Posztó és Szőnyegszövőgyárban bútorszövet-szövőként helyezkedett el. 1970–1983 között az újra önállóvá vált Soproni Szőnyeggyárban technológusként foglalkozott gyártmányfejlesztéssel. Megalapozta a magyarországi padlószőnyeg-gyártás feltételeit, nagy szerepet vállalt abban, hogy a gyártás hazai bevezetése előtt széleskörű vizsgálatokkal teszteljék a külföldi próbagyártásokat. A szőnyegszabvány munkacsoport állandó tagjaként is hatékonyan tevékenykedett. Rendszeresen publikált technikatörténeti összeállításokat, szakcikkeket a Magyar Textiltechnikában. Számos könyvismertető, szakma- és üzemtörténeti munka fűződik nevéhez. A Soproni Szemlének az újraindulástól, 1955-től munkatársa volt, számos cikke és tanulmánya jelent meg. Sopronban hunyt el 2016. június 23-án.

Bővebben: https://www.szivk.hu/davidhazy-istvan/

100 évvel ezelőtt született Dávidházy István

100 évvel ezelőtt, 1923. augusztus 18-án született Sopronban Dávidházy István műszaki tanácsadó, helytörténész.

Polgári családba született édesanyja, Krausz Margit, édesapja a tatai születésű vitéz Dávidházy István volt, aki 1912-ben került a soproni Honvéd Főreálba, és a városban szolgált megszakítás nélkül 1938-ig.

A Színház utcai elemi iskola után az Evangélikus Líceum diákja volt 1933 és 37 között, majd a Rákóczi Honvéd Főreálba került, ahol 1937-től 1941-ig tanult. A Ludovika Akadémia növendéke volt 1941-től 1943-ig, 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá.

1944-től részt vett a Kárpátokban, Erdélyben a Mura mellett zajló a világháborús csatákban. 1945. május 10-én szovjet hadifogságba került, 1947-ben jutott haza. Elbocsátották a honvédségtől, katonai pályája derékba tört, B listára került.

Nagybátyja posztós üzemében dolgozott, itt szerzett 1948-ban takács segédlevelet. Még ebben az évben megnősült Spann Margitot vette feleségül, három gyermekük született István, Péter és Erzsébet.

1950 januárjában a családi kisüzemet államosították. Mint a tulajdonos rokonát őt is elbocsátották, majd a Soproni Posztó- és Szőnyeggyár szövőmunkása lett.

1956-ban, a forradalom napjaiban felajánlotta szolgálatát a soproni MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) Bizottságnak, október végén gyógyszerszállítmányt kísért fel Budapestre.

1970–1983 között a Soproni Szőnyeggyárban technológusként foglalkozott gyártmányfejlesztéssel. Kitűnő nyelvismeretének köszönhetően németül, angolul levelezett, illetve üzleti tárgyalásokat folytatott külföldi partnerekkel. Megalapozta a magyarországi padlószőnyeg-gyártás feltételeit, nagy szerepet vállalt abban, hogy a gyártás hazai bevezetése előtt széleskörű vizsgálatokkal teszteljék a külföldi próbagyártásokat. A szőnyegszabvány munkacsoport állandó tagjaként is hatékonyan tevékenykedett. Rendszeresen publikált technikatörténeti összeállításokat, szakcikkeket a Magyar Textiltechnikában. Számos könyvismertető, szakma- és üzemtörténeti munka fűződik nevéhez. Több szőnyegkatalógus összeállításában működött közre. A Veszprémi Akadémiai Bizottság kézművesipari szimpóziumain rendszeresen tartott előadásokat.

A Soproni Szemlének az újraindulástól, 1955-től munkatársa volt, számos cikke és tanulmánya jelent meg.

1986 óta a soproni református gyülekezet presbitere. 1971-től alapító tagja volt a Soproni Helytörténészek Asztaltársaságának. Tagja volt a Corvinus Magyar–Osztrák Baráti Körnek, melynek 2003-ig alelnöki tisztségét is betöltötte.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, a Magyar Koronás Bronz érdemérem kitüntetettje volt. Megkapta a Tűzkeresztet a sebesülési pánttal. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetés birtokosa volt. A legnagyobb elégtételt az jelentette számára, hogy 1993-ban több évtizedes méltánytalan mellőzés után a Honvédelmi Miniszter rehabilitálta és századossá léptette elő.

Dávidházy István 2016. június 23-án hunyt el Sopronban, a soproni Új Szent Mihály-temetőben nyugszik.

Irodalom:

Sarkady Sándor, ifj.: Dávidházy István köszöntése In: Soproni Szemle, 2003 (57. évf.) 3. sz. p. 211-215.

Sarkady Sándor, ifj.: Búcsú vitéz Dávidházy Istvántól In: Soproni Szemle, 2016 (70. évf.) 4. sz. p. 474-475.

Turbuly Éva: A történelem sodrában. Interjú Dávidházy Istvánnal In: Soproni Szemle 2006. (60. évf.) 4. sz. p. 49-73.

Internet: https://tmte.hu/wp-content/uploads/2021/11/2016-Magyar-Textiltechnika.pdf

Kép forrása: http://cyberpress.sopron.hu/article_plain.php?id=7940

Mi történt augusztus 16-án?

40 évvel ezelőtt, 1983. augusztus 16-án Fertődön Fertőd Nagyközség Közös Tanácsa létrehozta az önálló zeneiskolát, J. Haydn egykori lakhelyén a felújított Muzsikaházban. Elnevezése: Állami Zeneiskola Fertőd. Az iskola neve 2003 óta J. Haydn Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

Mi történt augusztus 15-én?

160 évvel ezelőtt, 1863. augusztus 15-én éjjel tűzvész pusztított Nagylózson. Leégett a templom és más közeli épületek: a kocsma a mészárszékkel, az iskola és négy parasztház a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt.

80 évvel ezelőtt, 1943. augusztus 15-én hunyt el Pápán Ötvös Sándor pápai vendéglős, több szegény- és gyermekalapítvány létrehozója. Gyóró községben született 1866-ban.

Mi történt augusztus 11-én?

330 évvel ezelőtt, 1693. augusztus 11-én sáskajárás pusztított Sopronban. A Csányi krónika így ír erről: „… Dél körül Magyarország felől sok milliószor 1000 sáskák jöttek Balf szőleibe. Egészen Rákosig mindent vastagon borítottak. 23-án ismét milliószor 1000 sáska repült be Magyarország felől. … Egyik helyről a másikra kergették a sáskákat, de sok embernek a zabját, kölesét, hajdináját, amelyek még lábon álltak, mind elpusztították.”

10 évvel ezelőtt, 2013. augusztus 11-én hunyt el Budapesten Temes (Tuider) Judit, Gorácz Gyuláné úszó, orvos, sportvezető. Sopronban született 1930. október 10-én. Olimpiai bajnok, Európa-bajnok 12-szeres főiskolai világbajnok, 17-szeres magyar bajnok. Amatőr kutatóként egyiptológiával is foglalkozott. A Magyar Köztársaság Sportdíja (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2010) tulajdonosa volt.

Mi történt augusztus 10-én?

110 évvel ezelőtt, 1913. augusztus 10-én hunyt el Pándorfalván (ma: Parndorf, Ausztria) Péterfy Sándor tanár, korának neves tankönyvírója. A soproni ev. tanítóképző intézet diákja és tanulmányai mellett a könyvtárosa volt, majd tanított is itt. Pályája elején több helyen is dolgozott tanítóként Sopron vármegyében, például Répceszemerén. Innen 1865-ben Pestre került tanítónak az evangélikus iskolához, ahol 1874-től ő lett az igazgató. A közoktatási miniszter 1877-ben kinevezte a pesti állami tanítóképzőhöz a pedagógia tanárává, ott működött 1885-ben történt nyugdíjazásáig. Ezek mellett azonban sokáig volt a Fröbel Nőegyesület óvónőképzőjének az igazgatója is. Pesten 1868-ban megalakították a „Néptanítók pesti egyletét”, több éven át az elnöki tisztséget is betöltötte. Számos cikket jelentetett meg a Népnevelők Lapjában, két éven át szerkesztője is volt a lapnak. Vallotta, hogy „a pedagógus társadalom szellemi és anyagi jólétének biztosítása az egyetlen járható útja a magyar köznevelés feudál-kapitalista posványából való kilábolásnak”. A tanítóság egyleti élete, a tanítógyűlések előkészítése, lebonyolítása terén kifejtett tevékenysége nevét országszerte ismertté tette. A legnépszerűbb tanügyi lapokban, a Néptanítók Lapjában, a Magyar Tanügyben, a Népnevelők Lapjában (két évig szerkesztője is volt) és a Néptanítók Ismerettárában a cikkek százait írta a „tanító-nyomorúság” megszüntetése érdekében. Törekvéseit Eötvös József is nagyra értékelte. Emellett széleskörű pedagógiai irodalmi munkásságot fejtett ki, számos tankönyvnek is a szerzője. A Vas megyei Nemescsón született 1841. augusztus 3-án. Szülőfalujában és Budapesten utcát neveztek el róla; Győrben Szombathelyen, Nagykanizsán pedig oktatási intézmény viseli a nevét.

105 évvel ezelőtt, 1918. augusztus 10-én született Sopronban Nikolics Károly, gyógyszerész, egyetemi tanár, Sopron város díszpolgára (1999). Tevékenységének köszönhető, hogy Sopronba került az intézményesített gyógyszerész-továbbképzés, közreműködésével a városban számos alkalommal rendeztek gyógyszerész konferenciát és javaslatára nyílt meg 1968-ban a Fő téri Patikamúzeum. Kutatási eredményeivel előbb kandidátusi (1963), majd a tudományok doktora (1978) fokozatot is elnyerte. Sopronban hunyt el 2000. szeptember 16-án. 2004-ben a Fő téren, a Patikamúzeum előtt Dr. Nikolics Károly professzor úrra emlékeztek egykori tanítványai, tisztelői és a különböző szakmai szervezetek képviselői, ekkor avatták fel emléktábláját.

Bővebben:https://www.szivk.hu/nikolics-karoly/

100 évvel ezelőtt, 1923. augusztus 10-én hunyt el Merényben (ma: Szlovákia) Rösch Frigyes, Sopron tűzoltó-főparancsnoka, főreáliskolai tanár, városunk díszpolgára (1911). Reutlingenben (Németország) született 1832. január 8-án. Kezdeményezte 1866. április 26-án – elsőként hazánkban – a Soproni Torna- és Tűzoltó Egyesület létrejöttét, az ország első tornacsarnokának megépítését a Papréten, melyet 1867. szeptember 22-én avattak fel. A tűzoltólaktanya udvarán emlékét egy mellszobor őrzi, egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el (1991, Soltra E. Tamás szobrászművész alkotása).

Bővebben: https://www.szivk.hu/rosch-frigyes/

100 évvel ezelőtt, 1923. augusztus 10-én született Sopronban Gábor Aurél orvos, belgyógyász, oxiológus, egyetemi tanár, a mentőtisztképzés megszervezője. 1955-1968-ban a Mentőkórház főorvosa, a rohamszolgálat vezetője. 1968-1976-ban az OMSZ Főigazgatóságán tudományos főmunkatárs. A sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása, az oxyológia fogalmának megalkotása (maga az elnevezés is) a nevéhez fűződik. Oxiológiát oktatott az egyetemen és az Egészségügyi Főiskolán. Ácson hunyt el, 1976. március 8-án.

Mi történt augusztus 8-án?

180 évvel ezelőtt, 1853. augusztus 8-án Nyalkán született Farkas Sándor kanonok. Pappá szentelése után segédlelkész volt Rábaszentmihályon, Szilben, Csepregen. 1887-ben kiadta Csepreg mezőváros története című monográfiáját. Plébánossága mellett kapuvári esperes, püspöki biztos és tanfelügyelő volt a hansági kerületben. Nyugállományba vonulását követően visszatért Csepregre és a város történetének ismételt kutatásához fogott. Az ekkor összegyűjtött anyag azonban többségében elveszett. 1938. február 24-én Csepregen hunyt el.

120 évvel ezelőtt, 1903. augusztus 8-án hunyt el Budapesten Salamin Leo természettan- és mennyiségtantanár. 1868-ban a soproni állami főreáliskola tanára, majd igazgatója volt. 1872-től 25 évig, a leghosszabb ideig igazgatta az iskolát. Francia nyelvet, mennyiségtant és természettant tanított. Nevéhez fűződik az ország első távolsági telefonbeszélgetésének megvalósítása Sopron és Pinnye között 1877-ben. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola, a mai Széchenyi István Gimnázium falán. Jelentős tankönyvírói munkássága is. Chippis városában ( Svájc) született 1832. június 17-én.

Mi történt augusztus 6-án?

235 évvel ezelőtt, 1788. augusztus 6-án hunyt el Pozsonyban Ribiny János tanár, 1747 és 1758 között a soproni evangélikus gimnázium rektora, Bél Mátyás tanítványa. Már 1751-ben nemesi tanítványai figyelmébe ajánlotta, hogy a külföld példájára és a nemzet dicsőségére a „haza nyelvének” finomításán fáradozzanak. A Nyitra megyei Krencsen született 1722. január 22-én.

90 évvel ezelőtt, 1933. augusztus 6-án avatták fel az egykori Deák téri vámház helyén a 18-as gyalogezred első világháborúban elesett, 17467 hősi halált halt katonájának emlékművét. Siklódy Lőrinc és Dr. Molnár Gyula ny. ezredes tervei alapján készült. A hitvesétől és gyermekétől búcsúzó katonát ábrázoló szobor felirata: A soproni m. kir. 18. honvéd és népfelkelő gyalogezred 17464 hősi halált halt bajtársainak dicső emlékére emelték a hős vértanúk bajtársai, Sopron, Szombathely és Magyaróvár városok, valamint Sopron, Vas és Moson vármegyék közönsége. Az avatásra Budapestről „filléres vonatokkal” is érkeztek.

Mi történt augusztus 2-án?

255 évvel ezelőtt, 1768. augusztus 2-án Kismarton városában nagy tűzvész pusztított, amelyben 140 épület, köztük Joseph Haydn hercegi karmester háza, a ferencesek temploma és zárdája is leégett és a városi levéltár is komoly károkat szenvedett.

Mi történt augusztus elsején?

310 évvel ezelőtt, 1713 augusztus 1-jén Sopron városát is elérte a Magyarországon már fél évtizede rendszeresen pusztító, utolsó nagy pestisjárvány. A kuruc háborúk után a pestisjárvány a Sopron környéki falvakban is szedett áldozatokat. A járvány elmúltával hálából a települések emlékművet állíttattak (pl.: Nagycenk, Nagylózs, Szarvkő-Hornstein). Ezek általában szabadon álló oszlop tetejére helyezett alakok, a kor vallásos szemléletének megfelelően különféle védszentek, Mária-, illetve Szentháromság-szobrok.

110 évvel ezelőtt, 1913. augusztus 1-jén készült el Orth Ambrus és Somló Emil tervei alapján a Széchenyi téri Postapalota. A kivitelező Schármár Károly (1877-1946) soproni építész volt. Az építkezés 1911-ben kezdődött, 1,5 millió koronába került. Az épület homlokzata a kései szecesszió és a historizmus elemeit vegyíti, a belső térben sok szecessziós részlet található. A telefonközpontot helyezték át először, a teljes költözést csak októberben kezdték meg, novembertől már valamennyi szolgáltatást igénybe vehették a soproniak.

115 évvel ezelőtt, 1908. augusztus 1-jén, született Hegyeshalomban Geiszbühl Mátyás pápai káplán, fertőrákosi plébános, kőhidai börtönlelkész. Segédlelkészként működött Mosonszentjánoson. Peresznyén, Mosonszolnokon és Ágfalván. Ágfalva mellett két évig Bánfalván a karmelita nővérek zárdalelkésze is volt. Gondoskodott arról, hogy az 1944. december 23-án a Sopronkőhidára internált Mindszenty Józsefet és 26 paptársát emberségesen lássák el. 1953-ban Fertőrákos plébánosa lett. Sopronban hunyt el 1989. január 3-án.

Bővebben: https://www.szivk.hu/geiszbuhl-matyas/

105 évvel ezelőtt, 1918. augusztus 1-jén a soproni képviselőtestület tagjai közfelkiáltással választották meg polgármesternek dr. Thurner Mihályt, aki 23 éven át állt a város élén. Munkájának példaképe Lackner Kristóf volt. „Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani. A felekezeti elfogultságot és a politikai pártoskodást szóhoz jutni elhatározásaimban nem engedem. … Hogy Lackner Kristóf örökségére méltó lehessek, a városházát szent helynek tekintem, a melyen más politikát nem fogok csinálni, mint a város politikáját, vagyis a város érdekeinek hűséges, előrelátó szolgálatát” − mondta első, polgármesterként tartott beszédében.

Bővebben: https://www.szivk.hu/thurner-mihaly/

85 évvel ezelőtt, 1938. augusztus 1-jén az 1829 óta működő Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület Zeneiskolája a Csengery utca 13. sz. házba költözött, a volt MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület ) székházba.